Először vásárolnál lakást? Csak akkor jár a támogatás, ha ezek teljesülnek

A 2025 szeptemberében induló Otthon Start Program komoly érdeklődést váltott ki, főként a 3%-os kamatozású lakáshitel miatt, amelyet kizárólag első lakásvásárlók vehetnek igénybe. De vajon mit jelent pontosan ez a kifejezés? Sokan gondolják úgy, hogy ha eladták a korábbi ingatlanukat, már újra első lakásvásárlónak számítanak – pedig a jogi helyzet ennél sokkal árnyaltabb. Összeszedtük, mikor jogosult valaki, és mikor nem.

A legfőbb támpontot az Illetéktörvény adja, amely szerint első lakástulajdont szerző az, aki:

• jelenleg nem rendelkezik lakástulajdonnal;
• korábban sem volt legalább 50%-os tulajdonrésze lakóingatlanban;
• nem bír olyan vagyoni értékű joggal, mint például haszonélvezet, amelyet bejegyeztek az ingatlan-nyilvántartásba.

Az öröklött ingatlan, ha azon például özvegyi haszonélvezeti jog volt, nem számít kizáró oknak – ahogy az sem, ha valaki kiskorúként lett ingatlantulajdonos, és azt még nagykorúsága előtt értékesítették.

Mi számít kizáró tényezőnek?

Aki valaha legalább 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezett lakóingatlanban – még ha azt évekkel ezelőtt el is adta –, nem minősül első lakásvásárlónak a legtöbb támogatási forma szempontjából.

Ez akkor is igaz lehet, ha az ingatlan:

• árverés útján került ki a nevünkből,
• válás során került eladásra vagy megosztásra,
• csak rövid ideig volt a tulajdonunkban.

Az ingatlan-nyilvántartás digitalizálása óta minden ilyen bejegyzés megmarad, így az állami szervek és a bankok is könnyedén ellenőrizni tudják a múltbeli tulajdonviszonyokat.

A különféle támogatások másként kezelik az „első lakást”

Különösen zavaró lehet, hogy nem egységes a definíció: más szabályok vonatkoznak például a 35 év alattiak illetékkedvezményére, a CSOK Pluszra, vagy éppen az Otthon Start Programra.

• Illetékkedvezmény: 50%-os illetékkedvezmény jár 15 millió forintos értékhatárig, ha a vásárló megfelel az Illetéktörvény szerinti „első lakástulajdont szerző” definíciónak.
• 10%-os önerő szabály: 41 év alatt, 50% alatti tulajdoni hányaddal, haszonélvezeti joggal terhelt korábbi tulajdon kivétel lehet.
• CSOK Plusz: házaspároknál az „első közös lakás” számít, így ha csak az egyiküknek volt korábban saját tulajdona, az még nem zárja ki a jogosultságot.

Az Otthon Start Programnál valószínűsíthetően a 10%-os önerő szabálya lesz a mérvadó, azaz aki valaha rendelkezett 50%-ot elérő tulajdonrésszel, az nem minősül első lakásvásárlónak, még akkor sem, ha az ingatlant már eladta.

Haszonélvezet és más speciális esetek

A haszonélvezeti jog nem feltétlenül kizáró ok – különösen, ha törvényen alapuló (például özvegyi jog). Ebben az esetben a haszonélvező nem válik tulajdonossá, így továbbra is első lakásvásárlónak minősülhet.

Ha viszont valaki tulajdonjogot is szerzett – például a szülők gyermekük nevére vásároltak ingatlant, és saját részükre haszonélvezeti jogot jegyeztettek be –, akkor a gyermek tulajdonosként már nem minősül első lakásvásárlónak, kivéve, ha az ingatlant kiskorúként adták el.

Hogyan igazolható az első lakásvásárlói státusz?

A bankok és a hatóságok az alábbi dokumentumokat kérhetik:

• Tulajdoni lap másolat vagy hatósági igazolás a tulajdonviszonyokról
• Írásbeli nyilatkozat az igénylőtől, amelyben vállalja, hogy jogosult a kedvezményre

A végső döntést a banki hitelbírálat során hozzák meg, és a hitelintézet saját szabályzatát is figyelembe veheti az elbírálásnál.

A 3%-os kamattal kecsegtető Otthon Start Program kiváló lehetőség lehet a fiatal lakásvásárlóknak, de a jogosultság feltételei szigorúak. Ha valaha is volt 50%-ot elérő tulajdonrészed egy ingatlanban, akkor nagy eséllyel kiesel a kedvezményezettek köréből – még akkor is, ha már rég eladtad az ingatlant.

Ezért különösen fontos: mielőtt belevágnál a hiteligénylésbe, kérd szakértő segítségét, vagy igényelj hatósági igazolást, hogy biztos lehess benne, valóban jogosult vagy-e a programra.