Csökkenthetik a szochót? Mit hozna a vállalkozásoknak és a megtakarítóknak

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) javaslatot tett a szociális hozzájárulási adó (szocho) 1 százalékpontos mérséklésére. Bár a kormány még nem döntött a kérdésről, a javaslat jelentős, akár évi 200 milliárd forintos állami bevételcsökkenést okozna. A Bankmonitor elemzése alapján érdemes áttekinteni, milyen hatással lehet ez a munkaadókra, a munkavállalókra és a megtakarítókra.

Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) és a VKF képviselőivel tárgyalt a munkahelyek védelméről, a magyar ipar támogatásáról és a minimálbéremelés gyakorlati megvalósításáról. A miniszter Facebook oldalán megosztott bejegyzés szerint a VKF azt javasolta, hogy a szocho mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökkenjen. Ez a Bankmonitor szerint komoly megtakarítást jelentene a munkaadóknak, de a munkavállalók nettó bére önmagában nem nőne.

Például a KSH adatai szerint májusban a bruttó átlagbér 702 800 forint volt. A 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék levonása után a nettó jövedelem 467 362 forint. A munkaadó további 91 364 forint szochót fizet, így a teljes havi költség 794 164 forint. Az 1 százalékpontos csökkentés hatására a szochó 84 336 forintra mérséklődne, a teljes költség pedig 787 136 forintra csökkenne. Éves szinten ez 84 336 forint megtakarítást jelentene a munkaadó számára, miközben a dolgozó nettó jövedelme nem változik.

A szochónak bizonyos jövedelmek esetén felső korlátja van: ha a jövedelem eléri az adott évre vonatkozó minimálbér 24-szeresét (2025-ben 6 979 200 forint), a fölötte lévő rész után nem kell adót fizetni. A Bankmonitor kiemeli, hogy a szocho nem csak a munkajövedelmekre, hanem a megtakarítások és befektetések hozamára is kiterjedhet, például:

• Lekötött betétekre 2023. június 30. után,
• Látra szóló betétek kamatára 2023. július 1-től,
• Befektetési alapok hozamára 2023. július 1-től (kivéve ingatlanalapok),
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamára 2023. július 1-től,
• Kötött megtakarításos életbiztosítások hozamára, a szerződés időtávjától függően,
• TBSZ-számlák esetében az új szerződések hozamára (2025. januárjától).

Ha a szocho a megtakarítások hozamára is csökkenne, a Bankmonitor szerint a befektetőknek is többletjövedelmet jelenthetne, bár például egy 1 millió forintos éves lekötés esetén ez csak 1 000 forintos különbséget jelentene. A javaslat egyelőre nem tisztázza, hogy a változás egységesen érvényesülne-e a munkajövedelmekre és a kamatjövedelmekre is.

A szocho csökkentése a munkaadók és a befektetők számára egyaránt előnyt jelenthet, de a tényleges hatás csak a kormány döntését követően válik világossá. A Bankmonitor elemzése rámutat, hogy a jelenlegi rendszerben a szocho jelentős költséget jelent a vállalkozásoknak, miközben a munkavállalók nettó bére önmagában nem nő, és a befektetések hozamát is csak részben érinti.