A Nők40 titka: nem az a kérdés, mikor mész nyugdíjba, hanem az, hogy dolgozol-e utána
A Nők40-program sokak számára kínál lehetőséget arra, hogy az öregségi korhatár elérése előtt nyugdíjba vonuljanak. De hogy valóban megéri-e, és ha igen, hogyan, az a döntés részletein múlik. A számok meglepő választ adnak. A program lényege, hogy 40 év jogosultsági idővel az öregségi korhatár elérése előtt is igényelhető az öregségi nyugdíj. Magyarországon a nők átlagosan…
Proactive Business Zrt.
A Nők40-program sokak számára kínál lehetőséget arra, hogy az öregségi korhatár elérése előtt nyugdíjba vonuljanak. De hogy valóban megéri-e, és ha igen, hogyan, az a döntés részletein múlik. A számok meglepő választ adnak.
A program lényege, hogy 40 év jogosultsági idővel az öregségi korhatár elérése előtt is igényelhető az öregségi nyugdíj. Magyarországon a nők átlagosan 2,8 évvel korábban vonulnak nyugdíjba, mint a férfiak, így a Nők40-re jogosult nők tipikusan 62 éves kor körül hagyják el a munkaerőpiacot. Egy 62 éves nő várható élettartama a KSH adatai szerint még közel 21 év, ami bőven elég ahhoz, hogy a döntés pénzügyileg is komolyan számítson.
Három út, három lehetséges végeredmény
A lehetséges döntések három forgatókönyvbe rendezhetők, amelyeket a 2026 márciusi bruttó mediánbéren alapuló számítás szemléltet.
Az első esetben egy nő 62 évesen igényli a Nők40-nyugdíját, és onnantól kizárólag abból él. A havi nyugdíj összege ebben az esetben 345 680 forint.
A második esetben szintén 62 évesen igényli a nyugdíját, de mellette 65 éves koráig tovább dolgozik. Ez az út egy kevéssé ismert adójogi előnyt aknáz ki: a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot, csak személyi jövedelemadót. Ugyanakkora bruttó bérből így 85 százalékot visz haza, míg egy aktív munkavállaló csak 66,5 százalékot. A mediánbéren dolgozó nyugdíjas havi nettó bére 517 650 forint, míg aktív munkavállalóként ugyanez csupán 404 985 forint lenne.
A 62 és 65 év közötti három évben a második úton járó nő egyszerre kap nyugdíjat és magasabb nettó bért, mint amit aktív munkavállalóként keresne. Havonta ez összesítve eléri a 863 ezer forintot, miközben az aktív munkavállaló 405 ezer forint körül keres. Ez az előny 65 éves korra már 17,6 millió forintos kumulált különbséggé nő.
A harmadik esetben a nő egyáltalán nem megy nyugdíjba 62 évesen, hanem 65 éves koráig aktív marad, és ennek köszönhetően magasabb, körülbelül 418 ezer forintos havi nyugdíjat kap.
Melyik út hozza a legtöbbet?
A teljes, körülbelül 20 éves horizonton vizsgálva a második út a nyerő: összesített bevételben 113,4 millió forintot hoz, miközben a harmadik 112,6 milliót, az első pedig csupán 94 milliót.
Sokan azt gondolják, hogy aki kitart 65 éves koráig, az jár jobban. A 65 éves korra megállapított magasabb nyugdíjnak valóban van előnye, a havi 72 ezres különbség pedig élethosszig megmarad. Ahhoz azonban, hogy a harmadik út ledolgozza a 62 és 65 éves kor között felgyülemlett hátrányt, 83 éves korig kellene élni. Ha az időértéket is figyelembe vesszük, a második út jelenértéken közel 5 millió forinttal vezet a harmadikkal szemben.
Az állami nyugdíj mediánkereset után havi 300-350 ezer forintot jelent, ami sokaknak önmagában nem elegendő a megszokott életszínvonal fenntartásához. Ezért a Nők40-döntéstől függetlenül fontos, hogy legyen saját megtakarítási háttér is, amely képes pótolni az állami nyugdíj és a kívánt életszínvonal közötti különbséget.
A döntést természetesen nem csak a pénzügyi logika határozza meg. Az egyéni élethelyzet és az egészségi állapot is fontos szemponttok, és a munka melletti nyugdíj csak akkor éri meg, ha a munkavégzés valóban belefér az ember életébe. De aki erre lehetősége van, annak a számok egyértelműen a második utat ajánlják.
A Nők40-döntés sok mindenen múlik: az élethelyzeted, az egészséged és a számok együtt adják meg a választ. Jelentkezz konzultációra, és nézd meg, mi éri meg a legjobban neked!