Euró Magyarországon: mikor jöhet, és mi kell hozzá?

Húsz éve tologatjuk az euró bevezetését. A kormányváltás után újra van politikai akarat, de a feltételek teljesítése komoly kihívást jelent. Összefoglaltuk, hol tartunk, és mikor lehet reális a csatlakozás.

Először a költségvetést kell rendezni

Mielőtt az euró bevezetéséről érdemi lépések születhetnek, az államháztartás állapotán kell javítani. A GDP-arányos költségvetési hiány 2025-ben 4,7 százalék volt, az államadósság pedig 74,6 százalék, miközben az euróhoz 3 százalék alatti hiány és 60 százalék alatti adósságráta kellene. Az EU túlzottdeficit-eljárást indított Magyarország ellen.

A helyzetet nehezíti, hogy Magyarország adó/GDP aránya (35,3 százalék) nagyjából megegyezik a régiós szomszédokéval, de az EU-s átlagtól (40,4 százalék) öt százalékponttal elmarad. Ha az adóbevétel relatíve alacsony, a hiányt kiadáscsökkentéssel kellene megoldani, de egy olyan országban, ahol az állam az oktatásra, egészségügyre és közszolgáltatásokra már most is alig költ, ez kifejezetten fájdalmas lenne. A beruházások visszafogása sem jó megoldás, mert azok a következő évek gazdasági növekedését alapozzák meg.

Öt feltétel, amit mind teljesíteni kell

Az euró bevezetéséhez az úgynevezett maastrichti öt kritériumát kell teljesíteni, és Magyarország jelenleg egyiket sem tudja kipipálni.

Az inflációnál van ok az optimizmusra: 2026 elejére a havi adatok már 2 százalék alá süllyedtek, miközben 2024 elején még 8,4 százalékos volt a 12 havi átlagos harmonizált infláció. A maastrichti kritérium 12 havi mozgóátlagot néz, de az irány egyértelműen jó.

A költségvetési hiány és az államadósság esetén azonban a számok messze vannak a szükséges szinttől: 4,7 százalékos hiány helyett 3 százalék alá, 74,6 százalékos adósságráta helyett 60 százalék alá kellene kerülni.

Az ERM II-tagság szintén hiányzik. Ez az euró bevezetése előtti kötelező árfolyam-mechanizmus, amelyben a forintnak legalább két évig egy rögzített középárfolyam körül, jellemzően plusz-mínusz 15 százalékos sávban kell maradnia az euróhoz képest. Magyarország jelenleg nem tagja ennek a rendszernek, a forint szabadon lebeg, és az EKB magas árfolyam-volatilitást jegyzett.

A hosszú lejáratú kamatok terén szintén van tennivaló. A feltétel az, hogy a 10 éves magyar állampapír hozamának 12 havi átlaga legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam hasonló hozamainak átlagát. 2024-ben a magyar átlaghozam 6,8 százalék volt, miközben a referenciaérték 4,8 százalék, vagyis éppen a határon voltunk. Ez azonban nem önálló probléma: ha a költségvetés rendeződik és az infláció tartósan alacsony marad, a kamatok is követni fogják.

A jogi feltételek sem teljesülnek: az EKB 2024-es jelentése többpontos kifogáslistát adott a jegybanki függetlenség, a monetáris finanszírozás tilalma és az eurórendszerbe való integráció terén.

Mikor lehet reális az euró bevezetése?

Az euróbevezetés két fázisból áll. Az első a csatlakozási szándék hivatalos deklarálása, ami egy politikai döntés, amit egy elszánt kormány viszonylag gyorsan megtehet. A második fázis a feltételek tényleges teljesítése, ami évekbe telik.

Ha az új kormány el tudná indítani az ERM II-csatlakozást, onnan még minimum két évet kell bent tölteni az árfolyam-mechanizmusban. Ehhez előbb ki kell kerülni a túlzottdeficit-eljárásból, konszolidálni kell a költségvetést, és rendezni kell a jogi környezetet. A technikai minimum így valamikor 2029–2030 körül lenne, az új kormány programja szintén 2030-as céldátumot fogalmazott meg. Ez ambiciózus terv, ezért valószínűbb, hogy leghamarabb a 2030-as évek elején tud majd Magyarország belépni az eurózónába.