Nyugdíjpénztárból lakáscélra: tényleg jó üzlet a tőkekivonás?

Lakáscélú kivonások miatt 2025-ben közel 108 milliárd forint távozott az önkéntes nyugdíjpénztárakból – nagyobb összeg, mint amit ugyanebben az évben tényleges nyugdíjkifizetésre fordítottak. Miközben a pénztárak kockázatosabb, magasabb hozamú eszközök felé mozdulnak, az egy tagra jutó megtakarítás továbbra is csupán 2,23 millió forint, ami legfeljebb tíz hónapnyi átlagnyugdíjat fedez.

Az Öpt. 74. § szerinti ingatlancélú felhasználás 2025-ben rekordot döntött: a tagok 107,8 milliárd forintot vettek ki, ami már meghaladta a tényleges nyugdíjasoknak járó éves kifizetéseket. Bár ez elmarad a korábban várt 300 milliárdtól, a trend így is figyelmeztető: a hosszú távú öngondoskodást rövid távú ingatlanvásárlási célok írják felül.

A kimenő tőke ellenére a pénztárak bátrabb befektetési stratégiát választottak, nagyobb súllyal szerepelnek a részvények és más, magasabb hozamú eszközök. Ez segíthet hozamot termelni, de nem pótolja a folyamatos tagi befizetést.

Hiába nőtt egy év alatt 124 ezerrel az átlagegyenleg, a 2,23 millió forint valójában mindössze tízhavi mediánnyugdíjnak felel meg. A Bankmonitor számításai szerint ezzel a tempóval egy átlagos tag legfeljebb 3–5 évnyi kiegészítő jövedelmet tud majd finanszírozni, utána elfogy a tartalék. Ráadásul a tagok 83 %-a már betöltötte a 45. életévét, vagyis elvben a legtöbbet kereső korosztályról beszélünk.

A nyugdíjcélú ösztönzők (adójóváírás, hozam) ellenére a tagok jelentős része inkább az azonnali lakáscélra költi el a pénzét, gyengítve a saját jövőbeni biztonságát. Ha a jelenlegi átlag marad, az időskori anyagi függetlenség elérhetetlen álom lesz a legtöbb pénztártag számára.

A pénztárból felvett összeg gyors segítség a lakásprojektben, de a későbbi éveidben kamatostul hiányozhat. Szeretnéd átnézni, mennyit érdemes ma félretenned a nyugdíjra? Jelentkezz konzultációra, és együtt megkeressük a legjobb befektetési és adózási megoldást!