Újraírják a CSOK Plusz szabályait – ezek a legfontosabb változások

Változások jöhetnek a CSOK Pluszban: a jogszabálytervezet szerint kivezetik a nehezen értelmezhető kivételeket, és egyértelműbbé teszik, ki számít első közös lakásszerzőnek. Emellett könnyebbé válhat az előzetes értékbecslés elfogadása is, ami egyszerűbb és gyorsabb hitelügyintézést jelenthet a gyakorlatban.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott új jogszabálytervezet nemcsak az Otthon Start programot érinti, hanem a CSOK Plusz szabályait is jelentősen módosítaná. A cél: átláthatóbb feltételek, egyszerűbb ügyintézés és kevesebb félreértés. A véleményezés ebben az esetben is 2025. október 29-ig tart.

Ki számít első közös lakásszerzőnek?

A CSOK Plusz esetében eddig több kivétel is lehetővé tette, hogy valaki akkor is „első közös lakásszerzőnek” minősüljön, ha egyébként volt már tulajdona. Ezeket a kivételeket az Otthon Start programból emelték át:

• Nem számított az a lakás, amelynek értéke nem haladta meg a 15 millió forintot
• Nem számított a haszonélvezettel terhelt lakás, ha a haszonélvező ott élt
• Nem számított a bontott vagy bontásra ítélt ingatlan
• Akkor is első lakásszerzőnek számított az igénylő, ha legfeljebb egy ingatlanban volt max. 50%-os tulajdonrésze

A gyakorlatban ezek a könnyítések sok esetben inkább zavart okoztak. Mivel a vételárkorlát első közös lakás vásárlásánál alacsonyabb (lakás: 100 millió, ház: 150 millió forint), több pár emiatt nem tudott támogatással drágább ingatlant venni.

Az új tervezet egyszerűsíti a definíciót. Első közös lakásszerző az a házaspár, amelynek tagjai a kölcsönkérelem benyújtásakor vagy azt megelőzően nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonnal, és erről írásban nyilatkoznak. Ez a megfogalmazás hasonló a CSOK Plusz bevezetése előtti szabályozáshoz.

Megmarad a megemelt árkorlát

Jó hír, hogy a módosítás nem érinti a jelenlegi vételárhatárokat: első közös lakásnál marad a 100 millió, háznál a 150 millió forintos korlát, nem első lakásszerzőknél pedig egységesen 150 millió forintig lehet igényelni a támogatást.

Előzetes értékbecslés – elfogadható lehet

Sokan már a hiteligénylés előtt szeretnék tudni, hogy megfelel-e a kiszemelt ingatlan a jogszabályi feltételeknek. Eddig ehhez is újabb, banki értékbecslés kellett, ami nemcsak időigényes, hanem pluszköltséget is jelentett.

A mostani tervezet viszont valószínűleg azt is lehetővé tenné, hogy a bank már a hitelbírálat során is elfogadja az előzetes értékbecslést – különösen akkor, ha azt a bank által elfogadott szakértő készítette. Ez gyorsabb ügyintézést és kevesebb felesleges kiadást jelenthet az igénylőknek.

A társadalmi egyeztetés október 29-ig tart, a végleges változásokra ezt követően derülhet fény. Ha kérdésed van, vagy szeretnél eligazodni a lehetőségek között, jelentkezz konzultációra – segítünk a döntésben!