Nyugdíjpillérek Magyarországon: Hol tartunk, és merre tartunk?

Egyetlen lábon álló nyugdíjrendszer

Magyarország nyugdíjasainak jövedelme 90%-ban a felosztó-kirovó rendszerből származik, szemben az OECD-országok 58%-os átlagával. Eközben az időskori jövedelmek mindössze 3%-a származik tőkefedezeti pillérekből, míg ez az arány az OECD-ben 18%.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• A rendszer rendkívül érzékeny a demográfiai változásokra.

• Az idős korúak jövedelme gyakorlatilag kizárólag az aktív dolgozók befizetésein múlik.

Ahogy Warren Buffett szellemes megjegyzése rámutat: „Csak amikor elmegy a dagály, akkor derül ki, ki úszott meztelenül.” Magyarország nyugdíjrendszere egyértelműen egy ilyen helyzet felé tart, ahol a felhalmozott megtakarítások hiánya komoly problémát okozhat.

Mi történt a magán-nyugdíjpénztárakkal?

A magán-nyugdíjpénztári rendszer 1998-ban indult, és 2011-ig több mint 3 millió tagot számlált. Az akkori GDP 11%-ának megfelelő tartalékok egy kormányzati döntés következtében a központi költségvetésbe kerültek. Ez a lépés hosszú távú hatással volt a magyar nyugdíjrendszerre:

• Bizalomvesztés: Az állami rendszertől független nyugdíj-megtakarítások iránti bizalom megingott.

• Önkéntesség dominanciája: Azóta minden nyugdíj-megtakarítás teljesen önkéntes alapon működik.

A jelenlegi megtakarítási lehetőségek

Habár az állami nyugdíjpillér mellett elérhetők különféle önkéntes megtakarítási formák, ezek messze elmaradnak a korábbi rendszertől:

• Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP): Több mint 1 millió tag, de sokan inaktívak.

• Nyugdíjbiztosítás: Kb. 500 ezer ügyfél.

• Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ): Mindössze 90 ezer fő használja.

Összesen körülbelül 1,6 millió ember rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, ami jelentősen kevesebb, mint a hajdani magán-nyugdíjpénztári tagság.

Mekkora összegeket teszünk félre?

Sajnos a magyarok nyugdíjcélú megtakarításai messze elmaradnak az európai szinttől:

• Az ÖNYP tagjai átlagosan havi 20 ezer forintot, de sokan mindössze 5-6 ezer forintot tesznek félre.

• Az idősebb tagok (60 év felettiek) átlagos megtakarítása 2,9 millió forint, ami 20 évre elosztva havi 12 ezer forint kiegészítést jelentene.

Ez az összeg a jelenlegi 233 ezer forintos átlagnyugdíjat mindössze 245 ezer forintra emelné, ami messze van az anyagi biztonságtól.

Nemzetközi összehasonlítás

A fejlett országokban a nyugdíjcélú megtakarítások a GDP jelentős részét teszik ki:

• Dánia, Izland, Hollandia: A GDP több mint 100%-ának megfelelő nyugdíjvagyon.

• Magyarország: Mindössze a GDP 4,2%-a.

Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy hazánk a sereghajtók közé tartozik Európában.

Adóvisszatérítés: Kihasználatlan lehetőség

A magyar állam adóvisszatérítéssel ösztönzi a nyugdíjcélú megtakarításokat, de ezt a lehetőséget sokan nem használják ki:

• ÖNYP: Legfeljebb 150 ezer forint visszaigényelhető.

• Nyugdíjbiztosítás: Maximum 130 ezer forint visszaigénylés.

• NYESZ: Legfeljebb 100 ezer forint.

Az adóvisszatérítés maximuma 280 ezer forint, de ezt csak akkor érhetjük el, ha többféle megtakarítást is igénybe veszünk.

Összegzés: Hogyan tovább?

A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzete kiszolgáltatottá teszi a jövő nyugdíjasait. A felosztó-kirovó rendszer dominanciája mellett elengedhetetlen, hogy az emberek nagyobb hangsúlyt fektessenek az önkéntes megtakarításokra. A cél, hogy minél többen használják ki a meglévő lehetőségeket, és hosszú távon biztosítsák anyagi biztonságukat időskorukra.

Ha még nincs nyugdíjcélú megtakarításod, érdemes most lépni, hogy ne maradj le az adóvisszatérítés lehetőségéről. Ne feledd: a jövőd a jelenlegi döntéseiden múlik!