Mennyit keres ma egy magyar munkavállaló?

Hogyan alakultak a magyar keresetek 2025 februárjában, és mi rejlik a számok mögött? A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset elérte a 661 380 forintot. Ismerd meg a különböző iparági és területi eltéréseket, és tudd meg hogy állunk a szomszédos országokhoz képest!

2025 februárjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar munkavállalók bruttó átlagkeresete 661 380 forint volt, ami az éves szinten 9,3%-os növekedést jelent. A számadatok önállóan nem adják vissza a teljes képet, hiszen a mediánkereset – tehát az a kereset, amelyet a legtöbben keresnek – mindössze 533 600 forint. A magas keresetek, mint a prémiumok és jutalmak, jelentős hatással vannak az átlagértékre, de a valóságban a legtöbben alacsonyabb kereseteket kapnak. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy az átlagkereset nem csupán az alapbért tartalmazza, hanem figyelembe veszi a prémiumokat, jutalmakat és a 13. havi bért is. Az alapbér körülbelül a bruttó átlagkereset 82-86%-át teszi ki, így körülbelül bruttó 560 ezer forint.

Iparági, területi és ágazati különbségek

Az iparágak között eltérő bérnövekedés figyelhető meg. A versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 667 100 forint, míg a költségvetési szektor munkavállalóinak átlagos keresete 637 500 forint, ami közel 30 ezer forintos eltérés a privát szektor javára. A költségvetési szektor bérei 9,5%-kal nőttek, míg a versenyszektorban az emelkedés 9%-os volt. Emellett a nonprofit szektor emelkedett ki a 10,7%-os növekedésével, amely 673 000 forintos átlagkeresetet jelentett.

Megyékként nagy különbségek észlelhetők. Budapest messze a legjobban fizetett régió, 800 466 forintos átlagával, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 494 ezer forintot keresnek átlagosanami , az országos átlaghoz képest több mint 300 ezer forintos különbséget jelent, azaz itt a munkavállalók keresete mindössze a fővárosi keresetek 62%-át teszi ki. A különbségek mellett azt is fontos látni, hogy az ország különböző részein a bérnövekedés dinamikája is eltérő; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb, 10,5%-os bérnövekedést mérték, míg a leglassabb növekedés a nyugati megyékben volt tapasztalható, mint például Vas (7,8%) és Győr-Moson-Sopron (8,0%). A bérfelzárkózás lassú, de érezhető.

Nemzetközi kitekintés

A Bankmonitor összehasonlította, hogy állnak a magyar bérek a szomszédos országokhoz képest. Szlovénia messze vezet 1 003 612 forintos bruttó átlagkeresetével, míg Magyarország 661 380 forintos átlagkeresetével az alábbi rangsorban helyezkedik el:

Szlovénia: 1 003 612 Ft

Lengyelország: 819 597 Ft

Csehország: 800 971 Ft

Horvátország: 784 072 Ft

Románia: 730 790 Ft

Szlovákia: 669 210 Ft

Magyarország 661 380 Ft

Szerbia: 515 280 Ft

Bulgária: 513 994 Ft

A magyar bérek a szomszédos országok közül Szlovákia szintjén vannak, míg a Balkánon és a délkelet-európai régióban alacsonyabbak. Az összehasonlítás azonban csak a bruttó átlagkereseteket figyelembe véve történt, és az egyes országok eltérő árszínvonala miatt a valódi vásárlóerő eltérhet.

A gazdasági teljesítmény és a bérek kapcsolata vegyes képet mutat. Az elmúlt években, különösen a 2010-es évek közepétől, a reálbérek gyorsabban nőttek, mint a reál GDP, ami javította a munkavállalók vásárlóerejét. A legfrissebb februári adat szerint a reálbér-növekedés 3,5%-os volt, miközben a gazdaság növekedése csak 0,5%-os volt. Bár a gyors bérnövekedés kedvező a munkavállalóknak, hosszú távon kérdéseket vethet fel, ha a bérek növekedése meghaladja a gazdaság növekedési ütemét, mivel ez veszélyeztetheti a vállalatok versenyképességét.

A 2025 februári bérstatisztikák érdekes képet festenek Magyarország kereseti viszonyairól. A magasabb keresetek és az erőteljes bérnövekedés a közszolgáltatási és versenyszektort is egyenlőbbé teszi, ám a regionális különbségek és a bérfelzárkózás üteme továbbra is kulcskérdés. Az iparági eltérések és a nemzetközi összehasonlítások egyértelművé teszik, hogy bár a magyar bérek fejlődnek, még mindig van tér a fejlődésre, különösen a szomszédos országokkal való versenyben.