Magyarország és Szlovákia nyugdíjhelyzete: Közös problémák, külön utak

A nyugdíjkorhatár ma Magyarországon 65 év, de a társadalom öregedésével ez a szám hamarosan jelentősen változhat. Szomszédunk, Szlovákia már lépett: a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötötték, így pontosan tudják, ki mikor mehet nyugdíjba. Magyarországon azonban még nincs egyértelmű útmutatás, mikor érkezik a változás, pedig a demográfiai mutatók egyértelműen a rendszer reformját sürgetik.

Magyarországon a nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, de ez a szám a múltban is változott, és valószínűleg a jövőben sem marad így. Az egyik legnagyobb kihívást a társadalom demográfiai összetételének változása jelenti: egyre kevesebb gyermek születik, miközben az emberek tovább élnek, ami komoly nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerre.

A jelenlegi magyar modellben a dolgozók járulékai finanszírozzák az aktív nyugdíjasok ellátását. Ez akkor működik jól, ha viszonylag sok a dolgozó és kevés a nyugdíjas. Ám 2025-ben a KSH adatai szerint már 100 dolgozóra 32 nyugdíjas jut, azaz az úgynevezett időskori eltartottsági ráta 32,2%. Ez az arány várhatóan még tovább romlik, ami fenntarthatatlanná teszi a rendszert a jelenlegi formájában.

Szlovákia helyzete egyelőre kedvezőbb, az ország népessége fiatalabb és az időskori eltartottsági ráta is alacsonyabb, jelenleg 27%. Ez azonban csalóka, hiszen az ország gyorsan öregszik, a termékenységi ráta alacsony, és sokan vándorolnak el. Az Eurostat előrejelzése szerint 2050-re a szlovák időskori eltartottság majdnem megduplázódik, 55% körüli értéket ér el.

Ezek miatt Szlovákiában 2023-ban komoly reformot vezettek be: a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötötték. Ez lehetővé teszi, hogy a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedjen, alkalmazkodva a társadalom öregedéséhez, anélkül, hogy minden alkalommal a parlamentnek döntenie kellene róla. Így a rendszer fenntarthatósága javul, és a politikai viták is enyhülhetnek, mivel a változás egy objektív, törvényben rögzített szabály alapján történik.

A szlovák rendszer alapján már ma nagyjából meg lehet mondani, hogy az adott korosztály mikor vonulhat nyugdíjba, például az 1967 és 1969 között születettek 64 évesen, míg az 1984 és 1991 között születettek már 67 évesen léphetnek nyugdíjba. A fiatalabb korosztályok nyugdíjkorhatára akár 70 vagy 71 év is lehet.

Ha előrelátó vagy, és szeretnéd biztosítani, hogy a nyugdíjas éveid anyagi biztonságban teljenek, érdemes már ma megfontolnod a nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lehetőségét. Magyarországon ezek a megoldások segítenek abban, hogy a nyugdíjkorhatár esetleges emelkedése ne érintsen hátrányosan. A szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárhoz igazodva férhetsz hozzá a megtakarításaidhoz. Fontos azonban, hogy ez nem az állami nyugdíj korábbi folyósítását jelenti, hanem a megtakarításaidhoz való hozzáférés rugalmasságát növeli.

Ha nem vagy biztos benne, melyik megoldás a legjobb számodra, jelentkezz szakértői konzultációnkra! Segítünk, hogy előre tervezve, magabiztosan nézhess szembe a nyugdíjas évekkel.