Brutális rekordokat döntött meg a lakossági hitelezés 2024-ben – Mi áll a háttérben?

A lakáshitelek szegmense kiemelkedő növekedést mutatott: 2024-ben összesen 1351,41 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket, ami több mint kétszerese a 2023-as volumennek. Különösen figyelemre méltó, hogy nemcsak az előző évet, hanem a 2021-es és 2022-es adatokat is sikerült túlszárnyalni. A háttérben több tényező áll: a CSOK Plusz bevezetése, a lakáspiaci kereslet élénkülése és a gazdasági kilátások javulása egyaránt hozzájárult a hitelpiac felpörgéséhez. A támogatott hitelek szerepe is jelentős volt, hiszen a CSOK Pluszból 343,54 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel, amely a teljes lakáshitel-állomány közel negyedét tette ki.

A hitelkamatok azonban még mindig magasabbak voltak, mint a 2021-es csúcson: míg három évvel ezelőtt akár 3,90–4,40% között is lehetett lakáshitelt felvenni, 2024-ben a kamatszintek inkább 6,5–8,20% között mozogtak. Ennek ellenére a kereslet nem csökkent, ami arra utal, hogy a lakosság hosszú távon bízik a gazdasági stabilitásban, és a magasabb kamatok ellenére is hajlandó nagyobb eladósodottságot vállalni. Érdekes kérdés, hogy inflációval korrigálva hogyan néznek ki ezek az adatok: bár a nominális összeg rekordokat döntött, a pénz vásárlóértéke az elmúlt négy évben közel 47%-kal csökkent. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a 2021-es és 2022-es évek teljesítménye még mindig erősebb volt vásárlóerő szempontjából.

Nemcsak a lakáshitelek, hanem a személyi kölcsönök piacán is látványos növekedést tapasztalhattunk. A decemberi adatok szerint a magyarok 64,17 milliárd forint értékben vettek fel személyi hitelt, ami 55%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A teljes éves hitelfelvétel 818,99 milliárd forintra rúgott, ami jelentős emelkedést mutat a 2023-as 522,87 milliárd forintos volumenhez képest. Ami még ennél is figyelemreméltóbb, hogy az infláció ellenére is nőtt a reálértéken vett hitelfelvétel: a 2021-es adatokhoz képest 25,35%-kal több személyi kölcsönt vettek fel a magyarok. Ez azt mutatja, hogy a hitelkeresletet nem csupán az áremelkedés generálta, hanem más tényezők is szerepet játszottak, például a javuló munkaerőpiaci helyzet és a háztartások növekvő jövedelme.

A Babaváró hitel esetében a trendek kissé eltértek. 2024-ben 259,2 milliárd forint értékben vettek fel ilyen típusú támogatott hitelt, amely némileg elmaradt az egy évvel korábbi 270,45 milliárd forintos értéktől. Az idei év azonban fordulatot hozhat, mivel az életkori könnyítések révén (a feleségnek ezentúl nem 30, hanem 35 éves kora alatt kell lennie a jogosultsághoz) több pár igényelheti ezt a kölcsönt. Ennek hatására a Babaváró hitelpiac újra felfuthat, bár a 2019-es és 2020-as csúcsokat valószínűleg nem fogja elérni.

A kérdés az, hogy meddig tarthat ez a hitelezési boom, és milyen hatása lesz a következő évekre. Az egyik legfontosabb tényező az MNB monetáris politikája, hiszen ha tovább csökkennek a kamatok, akkor a hitelezés még élénkebb lehet. A támogatási programok, mint a CSOK Plusz vagy a Babaváró, továbbra is kulcsszerepet játszanak, hiszen ezek teszik elérhetőbbé a lakásvásárlást és a családalapítást. Emellett a gazdasági növekedés üteme és a háztartások jövedelmének alakulása is meghatározza majd a hitelfelvételi kedvet.

Összességében 2024 brutális rekordokat hozott a lakossági hitelezésben, és ha a gazdasági környezet kedvezően alakul, akkor a tendencia 2025-ben is folytatódhat. Az azonban biztos, hogy az infláció és a kamatkörnyezet változása jelentős hatással lesz a hitelpiac jövőjére, így érdemes lesz figyelni az MNB további döntéseit és a piaci mozgásokat.

Ha szeretnéd megérteni, hogyan befolyásolhatják ezek a hitelezési trendek a pénzügyi helyzetedet, és személyre szabott tanácsot kérnél, vedd fel velünk a kapcsolatot egy konzultációra.