Nyugdíjtervezés: mit tehetsz ma, és mire nem lesz befolyásod?

A nyugdíj összege nem a szerencsén múlik. A magyar rendszerben alapvetően két dolog határozza meg az induló állami nyugdíjat: a figyelembe vehető kereset és a megszerzett szolgálati idő. Mindkettőn lehet alakítani, de sokkal kevesebbet, mint sokan gondolják.

Hogyan számítják ki a nyugdíjat?

A nyugdíj alapját az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítják ki. A régi kereseteket valorizációval igazítják az aktuális kereseti szinthez, majd megállapítják a havi átlagkeresetet. Ezt szorozzák meg a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százalékkal: 30 év után 68 százalék, 40 év után 80 százalék, 45 év után 90 százalék, 50 év vagy több után 100 százalék. Itt bővebben is olvashatsz róla pontosan hogyan számítják ki a nyugdíj összegét.

Mennyit számít a magasabb kereset?

Minél magasabb az életpálya alatt figyelembe vehető kereset, annál magasabb lehet a számított átlagkereset. A kapcsolat azonban nem teljesen egyenes vonalú: a 372 001 és 421 000 forint közötti rész 90 százaléka, az e fölötti résznek pedig 80 százaléka vehető figyelembe. A legmagasabb jövedelmeknél tehát minden plusz forint csak 80 fillér nyugdíjjárulék-alap növekedést hoz.

Mennyit ér egy plusz év munkaviszony?

40 év munkaviszonynál a szorzó 80 százalék, 41 évnél már 82 százalék. Ez 2,5 százalékos emelkedést jelent az induló nyugdíjon. Egy 389 440 forintos havi induló nyugdíj így 399 176 forintra nőhet, vagyis havonta közel 10 ezer, évente több mint 116 ezer forinttal többet jelent. Húsz éves nyugdíjas időszak alatt ez 2,3 millió forint egyetlen év döntéséért.

Érdemes emellett figyelni arra is, hogy a naptári idő és a ténylegesen figyelembe vehető szolgálati idő nem mindig azonos: alacsonyabb járulékalappal dolgozóknál, részmunkaidőseknél vagy egyes kisadózóknál arányos szolgálati idő számítása válhat szükségessé. Érdemes ezért nyugdíj előtt adategyeztetést kérni a Magyar Államkincstárnál.

Mi az, amin valóban múlik az időskori bevételed?

Az állami nyugdíj képletét csak bizonyos keretek között lehet befolyásolni. A saját nyugdíjcélú megtakarítás viszont sokkal közvetlenebbül rajtad múlik. Ha valaki 20 éven át havi 30 ezer forintot tesz félre, és a megtakarítás évi 3 százalékos reálhozamot ér el, az összegyűlt vagyon mai pénzen számolva körülbelül 9,8 millió forint lehet. Ha ezt újabb 20 év alatt használja fel, havi 54 ezer forintos mai vásárlóerejű nyugdíjkiegészítést biztosíthat magának. Ez az állami nyugdíj mellé jön, és együttesen már 450 ezer forint körüli havi időskori jövedelmet jelent.

A tényleges befektetési hozam nem garantált, de a lényeg egyértelmű: az állami nyugdíj növelésének megvannak a korlátai, a saját megtakarítással viszont egy második jövedelemforrást lehet felépíteni.

Szeretnéd felépíteni a saját nyugdíjcélú megtakarításodat? Jelentkezz konzultációra, és segítünk megtalálni a számodra legjobb megoldást!