Forint, állampapír, lakáshitel: így reagált a piac a TISZA győzelemre

TISZA párt kétharmados győzelmét gyors piaci reakció követte: a forint érdemben erősödött az euróval szemben, a hazai állampapírhozamok pedig csökkenni kezdtek. Mit jelent mindez a gyakorlatban befektetőknek, hitelfelvevőknek és exportőröknek?

A hazai fizetőeszköz az euróval és a dollárral szemben egyaránt erősödött, éa a régiós devizákhoz például a lengyel zlotyihoz és a cseh koronához képest is felértékelődött. A választást megelőző napokban egy euróért 375-378 forintot kellett fizetni, márciusban még inkább a 385-390 forintos sávban mozgott az árfolyam. Néhány nap alatt ez 360-365 forintra csökkent, ami durván százalékos erősödést jelent.

A forint már tavaly is mintegy 6,34 százalékkal erősödött az euróval szemben, messze jobban teljesítve, mint a régiós devizák. Ráadásul a Hormuzi-szoros körüli feszültség sem gyengítette a forintot, holott korábban az ilyen geopolitikai hírekre a hazai fizetőeszköz jellemzően rosszul reagált.

2026. április 17-én Irán bejelentette, hogy a kereskedelmi hajók előtt megnyitja a Hormuzi-szorost, majd ezt a döntést április 18-án visszavonta: az iráni haderő főparancsnoksága közleményben szögezte le, hogy mindaddig zárva tartja a szorost, amíg az Egyesült Államok nem oldja fel az iráni kikötők elleni blokádját. A helyzet tehát továbbra is bizonytalan, és ez a forintra is hatással lehet.

Nem elképzelhetetlen, hogy a mostani optimizmust kisebb korrekció követi. A további irányt az új kormány tényleges intézkedései fogják meghatározni.

Mit érdemes tenni befektetőként?

A forint gyengülése az elmúlt években szinte magától értetődőnek tűnt, sokan az eurót önálló befektetési lehetőségként kezelték. Az új kormány céljai, köztük az uniós pénzek hazahozatala és az euró bevezetése alapjaiban átírhatják ezt a képet.

Két csoportra érdemes osztani a befektetőket. Akik rövid távon a forint gyengülésére játszottak, azoknak most különösen figyelniük kell, ugyanis az eddig lassú, de folyamatos gyengülés megfordulhat.

Ezzel szemben, akik hosszabb távon, diverzifikációs céllal tartanak eurót a portfóliójukban, azoknak továbbra is helye lehet a devizának a megtakarításaik között, de az elmúlt hónapok erősödése már érezhetően csökkentette e pozíciók forintértékét. Az exportőrök helyzete is átalakulhat: egy erősebb forint a külföldi értékesítés forint ellenértékét csökkenti. Nyaralást tervezőknek viszont határozottan jó hír az erősödés.

Az állampapírhozamok is csökkentek

A 10 éves futamidejű állampapír referenciahozamok érdemben csökkentek az elmúlt időszakban. A hozam 7,47 százalékos csúcsról 6,14 százalékra esett vissza, amiből durván 40 bázispont a választás eredményének tudható be.

Összehasonlításképpen: a 10 éves német állampapírhozam február vége óta 2,65 százalékról 3,03 százalékra emelkedett, az USA-ban 3,95 százalékról 4,28 százalékra nőtt, Lengyelországban 4,92 százalékról 5,53 százalékra, Csehországban 4,22 százalékról 4,71 százalékra. Ezekben az országokban nem látható olyan mértékű hozamcsökkenés, mint Magyarországon. A március vége óta tapasztalt, durván 100 bázispontos hazai visszaesés legalább részben a választás eredményének köszönhető.

Mit jelenthet mindez a lakáshiteleknek?

Ha a hozamcsökkenés tartós marad, megnyílhat a tér az olcsóbb piaci lakáshitelek felé. Egy 50 bázispontos kamatcsökkenéssel a piaci lakáshitelek kamata 6,50 százalékról 6,00 százalékra mérséklődhet. 20 millió forint, 20 éves futamidejű hitel esetén ez körülbelül havi 5 800 forintos megtakarítást jelent. Egy gyors piaci reakcióból természetesen nem lehet mély következtetéseket levonni, de ha a befektetői bizalom tartós marad, a kamatcsökkenés reális lehetőség.

Kérdésed van pénzügyeiddel kapcsolatban? Jelentkezz konzultációra, és segítünk.