Drágábbak a lakások, mégis könnyebb lehet most vásárolni – mutatjuk, miért

Bár 2024-ben újra jelentősen nőttek a lakásárak, a vevők helyzete nem feltétlenül lett rosszabb – sőt, bizonyos mutatók szerint jobb pozícióból indulnak, mint 2022-ben. A részletekben ott rejlik a magyarázat: a bérek emelkedése, az infláció alakulása és a hitelpiaci mozgások mind árnyalják a képet.

A KSH friss adatai alapján 2024-ben országosan 12,8%-kal drágultak a lakások, az év utolsó negyedévében pedig még nagyobb – 13%-os – emelkedést mértek. Egy évtized alatt az ingatlanárak megháromszorozódtak: egy 2015-ben még 20 millió forintba kerülő lakásért ma már közel 61,5 milliót kell fizetni.

Ha az inflációval kiigazítva vizsgáljuk az árakat, akkor is jelentős drágulást látunk: a reál lakásárindex 241%-ra nőtt 2015-höz képest. Azaz még az infláció sem tudta érdemben „lefaragni” a lakások értéknövekedését.

Bár inflációval is érdemes összevetni az áremelkedést, a vevők számára sokkal kézzelfoghatóbb a bérek alakulása. A nettó átlagkereset 2015 és 2024 között 162 ezer forintról 430 ezer forintra nőtt – ez 264%-os bővülés. Ez azt jelenti, hogy a lakásárakhoz hasonlóan a jövedelmek is jelentősen emelkedtek.

Egy érdekes összehasonlítás szerint 2015-ben 10,26 évnyi átlagbérből lehetett volna összegyűjteni egy 20 millió forintos lakás árát. 2024-ben ehhez 11,91 évnyi bér kell – ami ugyan rosszabb, mint 2015-ben, de jobb, mint a 2022-es mélypont, amikor 12,76 évnyi fizetés kellett volna ugyanahhoz az ingatlanhoz.

Mit bír el az átlagbér a hitelpiacon?

Lakásvásárláskor sokan kénytelen hitelt felvenni. Ezért fontos kérdés, hogy mekkora kölcsönhöz juthatunk az átlagjövedelem alapján. A Bankmonitor adatai szerint 2015-ben az akkori átlagfizetésből 10,8 millió forintos lakáshitel törlesztőrészleteit lehetett vállalni. 2024-ben ez már 29,2 millió forintos kölcsönre elegendő – jelentős növekedés.

Ugyanakkor a kamatszintek is sokat változtak: míg 2021-ben már 3% körüli hiteleket is lehetett találni, 2023-ban ez az érték 7,7%-ra ugrott, ami rontotta a hitelből vásárlók lehetőségeit. 2024-ben valamelyest javult a helyzet, de még mindig kihívás a magas kamatszint.

Ha az elérhető lakáshitel összegét viszonyítjuk a lakásárhoz, vegyes képet kapunk. 2015-ben az átlagbérrel elérhető hitel a kiszemelt lakás árának 54%-át fedezte. 2020-ban ez az arány elérte a 60%-ot is, köszönhetően az alacsonyabb kamatoknak. Aztán jött a fordulat: 2023-ban már csak az ár 42,6%-ára volt elég a hitel, 2024-ben pedig 47,5%-ra. Azaz enyhén javult a helyzet, de messze van a korábbi szintektől.

Bár még nincsenek hivatalos KSH-adatok 2025 első hónapjairól, az ingatlanportálok szerint a lakásdrágulás folytatódott. A bérek is nőnek, de kérdés, tudják-e tartani a lépést. A lakáshitel-feltételek alakulása is döntő lesz abban, hogy a vevők végül javuló vagy romló helyzetben találják-e magukat.

Hiába a folyamatos áremelkedés, a dinamikus béremelkedés és a lakáshitel-piac változásai révén a mai lakásvásárlók helyzete nem feltétlenül rosszabb, mint két-három évvel ezelőtt. Sőt: a 2022-es mélypont után most újra kedvezőbb lehetőségeik nyílnak azoknak, akik megfontoltan döntenek.

Ha szeretnéd megtudni, melyik finanszírozási forma illik legjobban a terveidhez, és hogyan szerezhetsz előnyt az ingatlanpiacon, foglalj időpontot egy személyre szabott konzultációra.