Soha nem látott piaci hitelösszegek – Mi áll a háttérben?

A Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái alapján 2025 márciusában közel 138 milliárd forintnyi lakáshitelről kötöttek szerződést a hazai ügyfelek. Ez az érték több mint 40 százalékkal múlja felül az előző év azonos hónapját, sőt, még a februári, szintén erős hónaphoz képest is érezhető az emelkedés.

A 137,78 milliárdos havi volumen a harmadik legmagasabb érték a lakáshitelezés történetében – csak a 2022 tavaszi hónapok előzték meg, amikor még elérhető volt a kiemelten kedvezményes Zöld Otthon Program. Ez a mostani adat azonban már nem támogatott konstrukciókhoz kötődik: márciusban 111 milliárd forint piaci kamatozású hitelre szerződtek az ügyfelek, ami történelmi csúcsot jelent. Támogatott hitelből 26,5 milliárd forintnyi szerződés született.

A volumen növekedésének hátterében két tényező áll: egyrészt több szerződés született, másrészt az átlagos kölcsönösszeg is látványosan emelkedett. Márciusban 6924 lakáshitelszerződést kötöttek, ami 17 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. Az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg pedig már közel 20 millió forint volt – ilyen magas értéket még nem mértek korábban. Ez jól mutatja, hogy a lakásvásárlók egyre nagyobb kölcsönösszegekre szorulnak.

Bár nem áll rendelkezésre pontos adat arról, hogy a szerződések milyen arányban estek piaci és támogatott konstrukciókra, a változó kamatozású hitelek száma alapján megbecsülhető, hogy körülbelül 17 százalék lehetett a támogatott hitelek aránya. Az MNB korábbi adatai alapján pedig nagyjából 5900–6000 ember vehetett fel lakáshitelt márciusban.

A hitelpiaci fellendülés nem a kamatok csökkenésének köszönhető, hiszen a piaci lakáshitelek átlagkamata márciusban még kismértékben emelkedett is, 6,51 százalékra. Sokkal inkább az élénkülő ingatlanpiac, a növekvő lakásárak, és a megtakarítások lakáscélú felhasználása állhat a háttérben. A vásárlók úgy tűnik, igyekeznek kihasználni az aktuális lehetőségeket, mielőtt az árak és a kamatok újra megindulnának felfelé.