Magyar gazdasági kilátások 2025-ben – Tényleg növekedési pályára álltunk?

A gazdaság szerkezeti összetétele vegyes képet mutat. Míg az ipar teljesítménye csökkent, a szolgáltató szektor képes volt növekedni, így egyensúlyozva a gazdasági teljesítményt. Az ipari szektor 1,6%-os visszaesést szenvedett el, a feldolgozóipar pedig még ennél is nagyobb, 3,5%-os csökkenést mutatott. Különösen az autógyártás és az elektronikai ipar gyengélkedése fékezte a növekedést, ami szoros összefüggésben van a német gazdaság megrendeléseinek visszaesésével.

Ezzel szemben a szolgáltató szektor 2,1%-os bővülést produkált, amelyet főként a vendéglátás és a kereskedelem hajtott. Ennek köszönhetően a GDP az előző negyedévhez képest 0,4%-kal nőtt (naptárhatással kiigazítva csak 0,1%-kal).

Az exportpiacok szerepe és a nemzetközi hatások

Magyarország gazdasága nagymértékben függ az exporttól, különösen a német ipar teljesítményétől. Az elmúlt időszakban azonban a nemzetközi piacok visszaesése miatt az exportunk is gyengült. Az egyik fő ok az Egyesült Államok protekcionista politikája, amely védővámokkal és állami támogatásokkal ösztönzi a hazai ipar fejlődését, így csökkentve az európai termékek versenyképességét.

Eközben Kína egyre dominánsabb szereplővé válik a globális piacokon, és egyre több szektorban, különösen az autóiparban és az elektronikai gyártásban szorítja ki az európai szereplőket. Az európai vállalatok számára ez egyre nagyobb kihívást jelent, hiszen nemcsak a kínai cégek alacsonyabb árai miatt válnak kevésbé versenyképessé, hanem az ellátási láncok átalakulása is hátrányosan érinti őket.

Mit jelent a GDP-növekedés a vállalkozások és a lakosság számára?

A gazdasági növekedés mindig pozitív hír, hiszen hosszú távon több munkahelyet, magasabb béreket és stabilabb vállalkozási környezetet eredményezhet. A GDP bővülése több terméket és szolgáltatást jelent a piacon, ami ösztönzi a fogyasztást és a beruházásokat. Ez pedig előbb-utóbb visszahat a foglalkoztatásra, növelve a béreket és a lakosság életszínvonalát.

Ugyanakkor a növekedés hatásai nem egyenlően oszlanak el. Bár az alacsonyabb jövedelmű rétegek is profitálhatnak a gazdaság élénküléséből, általában a magasabb keresetűek érzik először a pozitív hatásokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdasági bővülés ne lenne előnyös mindenki számára, hiszen hosszabb távon az erősödő kereslet és növekvő foglalkoztatás minden társadalmi réteget érinthet.

Megengedheti magának az ország az osztogatást?

A GDP növekedése és a 2025-re várt 2-2,5%-os bővülés sokak számára reményteli jövőképet fest, de ez nem jelenti azt, hogy az állam meggondolatlan költekezésbe kezdhet. Bár technikailag rendelkezésre állhat a forrás, a kérdés az, hogy ezt milyen áron tudja az ország finanszírozni.

A nemrég bejelentett SZJA-mentesség például 1200 milliárd forintos bevételkiesést jelent az államkassza számára, ami elsőre hatalmas összegnek tűnik. Ha azonban a teljes, 47 ezer milliárd forintos költségvetéshez viszonyítjuk, akkor ez az összeg még kezelhetőnek tekinthető.

A kérdés az, hogy ez a kieső bevétel milyen formában térül meg: ha a lakosság főként fogyasztásra fordítja, az infláció erősödhet, ha viszont megtakarításként vagy befektetésként jelenik meg, az hosszú távon stabilitást adhat a gazdaságnak. Az állami költekezés tehát kétélű fegyver: rövid távon növelheti a fogyasztást és a gazdasági növekedést, de ha nem megfelelően kezelik, akkor felboríthatja a költségvetési egyensúlyt és magasabb inflációt eredményezhet.

Mire számíthatunk 2025-ben?

A gazdasági előrejelzések szerint a magyar gazdaság 2025-ben várhatóan 2–2,5%-kal növekedhet, elsősorban az exportpiacok élénkülésének és a belső fogyasztás erősödésének köszönhetően.

Ugyanakkor az inflációs kockázatok továbbra is fennállnak, különösen akkor, ha a növekvő kereslet mellett a kínálati oldalon nem történnek érdemi fejlesztések. Az ingatlanpiacon például a kereslet hirtelen megugrása áremelkedést eredményezhet, ami tovább növelheti a lakhatási költségeket.

Ha váratlanul jelentős mennyiségű EU-s forrás érkezne Magyarországra, az felgyorsíthatná a növekedést, de jelenleg erre kevés esély mutatkozik. A munkaerőpiac szűkössége pedig arra utal, hogy a bérek tovább emelkedhetnek, ami újabb inflációs nyomást generálhat.

A gazdaság tehát stabilizálódni látszik, de továbbra is számos kihívás előtt áll. A vállalkozásoknak és a befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük a nemzetközi piacokat és a hazai gazdasági döntéseket, mert ezek alapvetően befolyásolják a növekedési lehetőségeket.