Vállalati egészségbiztosítás

Az egészségbiztosítás havi díja több tényezőtől függ, mint például a cég mérete, az igénylők száma és a választott szolgáltatási csomag. Személyre szabott díjkalkulációt kaphatsz, ha ajánlatot kérsz tőlünk ezen az oldalon.

A csoportosan megkötött biztosítások esetében (egy főre vetítve) általában sokkal kedvezőbb díjak érhetők el, mint az egyéni biztosítási konstrukciók esetében. Ez különösen igaz, ha nagyobb létszámú csoportot vonnak be a biztosításba.

Ennek egyik oka, hogy a csoportos biztosítás tagjait nem egyénenként, hanem egyetlen biztosítási kötvényen kezelik, ami jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket.

Emellett a csoportos konstrukció miatt a pénzintézet kockázatvállalása jelentősen csökken, ami növeli a mozgásterét. Ezért lehetséges, hogy egy flottás biztosítás esetében olyan események után is fedezetet nyújtanak a biztosítók – mint például a fogászati szűrővizsgálatok vagy a házi vizit –, amelyeket az egyéni biztosítások esetében nem, vagy csak nagyon magas díj ellenében érhetnénk el.

A biztosításunk típusa (például magánorvosi vagy összegtérítéses egészségbiztosítás),
a csomag típusa, vagyis milyen széles körű ellátásokat finanszíroz, illetve milyen események bekövetkezése esetén mekkora összeget térít a biztosító,
a csoportos biztosításba belépő tagok száma, tehát hány emberre terjesztjük ki a biztosítást (minél több tag lép be, annál kedvezőbb lesz az egy főre jutó költség),
a biztosítani kívánt csoport átlagéletkora (minél alacsonyabb az átlagéletkor, annál kisebb a biztosító kockázatvállalása, így a biztosítás díja)

A 2019-es Cafetéria törvény értelmében a céges kockázati biztosítások is adókötelessé váltak, ami jogszabályi változások következményeként történt. Bár a magasabb biztosítási díjak ellenére a cégek továbbra is érdeklődnek a céges egészségbiztosítások iránt, mivel hosszú távon növelik a dolgozók elégedettségét és elkötelezettségét. A kisebb vállalkozások ugyanakkor már nem mindig tudják fenntartani ezeket a juttatásokat, míg a közép- és nagyvállalatok továbbra is biztosítják a cafetériaként kínált biztosítási csomagokat.

A biztosítások adózása kétféleképpen történhet:

Jövedelemként: Ha pontosan meghatározható, hogy az egyes munkavállalók számára mekkora összeget jelent a biztosítás, akkor a biztosítás jövedelemként adózik. Ilyen esetben a munkaadónak 15,5% szociális hozzájárulást (szocho) és 1,5% szakképzési hozzájárulást (szaho) kell fizetnie, míg a munkavállalóknak 33,5%-os járulékot kell megfizetniük. Például egy 100 ezer forintos biztosítási díj esetén a munkáltatónak 17 ezer forintot, a munkavállalónak pedig 33 500 forintot kell fizetnie, amelyet a munkaadó általában átvállalhat, így megemelve a munkabért.

Csoportos adózás: Ha a biztosítás díját nem lehet pontosan egyes munkavállalókra lebontani, például nagy létszámú csoport esetén, akkor a biztosítás csoportosan adózik. Ilyenkor a biztosítók csoportos adózási szabályok szerint járulékot fizetnek, ami egyszerűsíti az adminisztrációt.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb csoportok esetén, ahol a biztosítás díja az átlagéletkor alapján van kalkulálva, a csoportos adózás az alkalmazott módszer. Ezzel szemben kisebb cégeknél, ahol minden munkavállaló ugyanazt a biztosítási csomagot kapja, a biztosítás díja könnyen meghatározható, és így jövedelemként adózik.

Ahogy korábban említettük, ha nem lehetséges egyértelműen meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjakat, akkor a kockázati biztosítás után csoportos adózással kell teljesíteni a közterheket.

Ebben az esetben csak a munkáltatónak van adófizetési kötelezettsége, míg a munkavállalók mentesülnek az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Így a vállalati egészségbiztosítás után 15% személyi jövedelemadót (szja) és 15,5% szociális hozzájárulást (szocho) kell megfizetni a biztosítási díj 1,18-szorosa után.

Például, egy 100 ezer forintos biztosítási díj esetén a munkáltató összes adó- és járulékterhe 35 990 forint, amely így alakul: 100 000 Ft * 1,18 * (0,15 + 0,155).

Bár a csoportos adózási mód első látásra nagyobb terheket ró a munkáltatókra, mivel a munkavállalók adó- és járulékmentesek, a vezetőség dönthet úgy is, hogy a jövedelemként történő adózás esetén átvállalja a többlet közterheket, és így emeli a munkavállalók nettó jövedelmét.

A céges egészségbiztosítások kialakításakor a költséghatékonyság az egyik legfontosabb szempont. A törvényi változások értelmében a csoportos kockázati biztosítások után is adót kell fizetni, tehát az egészségbiztosítások sem mentesülnek ez alól. A munkáltatók kétféleképpen teljesíthetnek adózási kötelezettséget: bérként vagy csoportos adózással, attól függően, hogy megállapítható-e az egyes biztosítottakra jutó biztosítási díj pontos mértéke.

A különböző típusú egészségbiztosítások eltérő élethelyzetekre és eseményekre kínálnak védelmet alkalmazottaink számára. Bár a korábban említett három biztosítást céges biztosításként is megköthetjük, a gyakorlatban a munkáltatók ritkán választják a kritikus betegségek külföldi gyógykezelésének biztosítását. Ezért cikkünk további részében a magánorvosi és az összegtérítéses egészségbiztosításokra helyezzük a hangsúlyt.

E típusú konstrukciónál a biztosító vállalja, hogy a szerződésben meghatározott térítési események bekövetkezése esetén, egy előre megállapított biztosítási díjért cserébe a biztosított különböző magánorvosi szakrendeléseket vehet igénybe egészségügyi problémái esetén. Bár előfordulhatnak összegtérítéses elemek is a biztosításban, mint például műtéti költségek, a hangsúly alapvetően a magánorvosi szolgáltatásokon van.

A biztosító főként szolgáltatást nyújt, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezt úgy valósítja meg, hogy az ellátást szerződésben álló ellátásszervezőn keresztül intézi és lebonyolítja. A magánorvosi szolgáltatás kizárólag a biztosított számára elérhető, a biztosítás nem ruházható át másra.

Az állami ellátórendszer hosszú várólistáival szemben a magánorvosi biztosítások esetében a biztosítók az igénybejelentést követően legfeljebb 7-10 munkanapon belül biztosítják a szükséges ellátást egy szerződött egészségügyi szolgáltató partnerükön keresztül.

A 7/24-ben elérhető call center szolgáltatás keretében egészségügyi szakemberektől kérhetünk tanácsot. Fontos azonban tudni, hogy az éjjel-nappal hívható call center szolgáltatás nem nyújt segítséget életveszélyes egészségügyi problémák esetén. Ilyen sürgős helyzetekben az Országos Mentőszolgálat 104-es, vagy a 112-es segélyhívó számán kell bejelentést tenni. A szolgáltatásfinanszírozó biztosítások nem terjednek ki sürgősségi betegellátásra.

A legtöbb szolgáltató lehetőséget biztosít ügyfeleinek, hogy a magasabb beosztású munkavállalók számára bővített biztosítási csomagokat válasszanak. Ezek a csomagok olyan exkluzív szolgáltatásokat is tartalmazhatnak, mint például a betegszállítás vagy a VIP kórházi ellátás.

A legtöbb vállalati biztosítási csomag évi rendszerességgel elérhető szűrővizsgálatokat is tartalmaz, például urológiai, nőgyógyászati vagy fogászati szűréseket. Ezeket a szűréseket az egyéni biztosítások gyakran nem, vagy csak a legdrágább csomagokban kínálják.

A szűrések mellett különböző járóbeteg szakellátások is rendelkezésre állnak, például belgyógyászat, szemészet, fül-orr-gégészet vagy dermatológia. A fogászati kezelések kivételével szinte minden szakág elérhető.

A céges biztosítások esetében is ingyenesen igénybe vehetjük a képalkotó diagnosztikai módszereket, mint a CT vagy MRI, hasonlóan az önálló konstrukciókhoz. A biztosítók általában két fő diagnosztikai csoportot különböztetnek meg: a kis értékű eljárások közé tartoznak az egyszerű labortesztek, ultrahang és röntgen, míg a nagy értékű diagnosztikához számítanak a CT és MRI.

Emellett a biztosítótársaságok olyan csomagokat is kínálnak, amelyek további kiemelt szolgáltatásokat, például házi vizitet vagy egynapos sebészetet is magukban foglalnak. Egyes biztosítások a szezonális influenza elleni védőoltás költségeit is megtérítik. Bár az oltást saját magunknak kell beszerezni és a háziorvossal beadatni, a vásárláskor kapott számlát elszámolhatjuk a biztosítónál. (Az oltást a háziorvos adja be, mivel a biztosító által szerződtetett magánorvosi intézmény csak panasz esetén látogatható.)

A pénzintézet által kifizetett összeg szabadfelhasználású, tehát a biztosítót nem érdekli, hogy mire fordítjuk. Használhatjuk a lábadozási költségek fedezésére, gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök vásárlására, vagy akár a betegség miatt kiesett jövedelem pótlására is.

Fontos megjegyezni, hogy az egyénileg megkötött összegbiztosításokkal szemben a csoportos szerződések esetén az egészségbiztosítási kockázatok csak csoportos életbiztosítás keretén belül fedezhetők le.

Kombinált céges élet-, baleset- és egészségbiztosítás esetén a munkavállalók lehetőséget kapnak arra, hogy haláleseti kedvezményezettet jelöljenek meg a szerződésben. Ez azt jelenti, hogy haláleset esetén a szerződésben megjelölt kedvezményezett – például a munkavállaló házastársa vagy egy családtag – fogja megkapni a kifizetett összeget.

A céges biztosítási csomagot teljes mértékben az igényeinkhez igazíthatjuk, azaz kiválaszthatjuk a kívánt kockázati eseményeket, és hozzájuk rendelhetünk különböző biztosítási összegeket, attól függően, hogy milyen munkakörben dolgozik az alkalmazott, akit védelem alá kívánunk helyezni. Emellett figyelembe vehetjük a dolgozók egyedi igényeit is a biztosítási flotta kialakítása során.

A csoportosan megkötött biztosítások esetén egy főre vetítve általában kedvezőbb díjakat találunk, mint az egyéni biztosításoknál. Ez különösen nyilvánvalóvá válik, amikor a biztosításba bevont csoport létszáma nagyobb.

Ennek egyik oka, hogy a csoportos biztosításokat nem egyénenként kezelik, hanem egyetlen biztosítási kötvény alatt, ami jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket.

Továbbá, a csoportos konstrukció révén a pénzintézet kockázatvállalása jelentősen csökken, ami megnöveli a biztosítók mozgásterét. Ennek eredményeként olyan események, mint például a fogászati szűrővizsgálatok vagy a házi vizit, fedezhetők lehetnek, amelyeket egyéni biztosítások esetén vagy csak magas díj ellenében lehet elérni.

A biztosítási kötvény olyan dokumentum, amely a biztosító és a biztosított(ak) közötti megállapodást igazolja, és nem keverendő össze a pénz- és tőkepiacon használt kötvénnyel, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A biztosítási kötvény tartalmazza a szerződés legfontosabb adatokat, például a biztosított(ak) és a szerződő adatait, a kedvezményezettek adatait, a térítési események körét, a biztosítás díját, valamint az esetleges feltételeket és záradékokat. E dokumentum igazolja a biztosító ajánlatának elfogadását és a szerződés megkötését.

Céges biztosításunk díját alapvetően az alábbi tényezők határozzák meg:

Biztosítás típusa: például magánorvosi vagy összegtérítéses egészségbiztosítás.
Csomag típusa: a biztosítási csomag szélessége, azaz milyen mértékben és milyen események bekövetkezésekor téríti a biztosító az ellátásokat.
Csoport létszáma: hány fő számára kívánjuk a biztosítást kiterjeszteni (minél több tagot vonunk be, annál kedvezőbb lehet az egy főre jutó díj).
Átlagéletkor: a biztosított csoport átlagéletkora (minél fiatalabb az átlagéletkor, annál kisebb a biztosító kockázatvállalása, így a díj is alacsonyabb).
Sajnos konkrét díjakról előzetesen nem tudunk tájékoztatást adni, mivel a legtöbb szolgáltatónál egyedi árajánlatot kell kérni. A biztosítók az ajánlatokat teljes mértékben az adott cég igényei alapján alakítják ki.

Ha céges biztosításon gondolkodik, és konkrét számokat, egyedi ajánlatokat szeretne látni, kérje bátran biztosítási szakértőink segítségét! Ők könnyen és gyorsan bekérik több szolgáltató ajánlatát is, hiszen független alkuszként kapcsolatban állunk a hazai biztosítási piac minden szereplőjével.

Vállalati konstrukciók adózása

A 2019-es Cafetéria törvény változásai értelmében a munkavállalók számára béren kívüli juttatásként nyújtott céges kockázati biztosítások is adókötelessé váltak.

Tapasztalataink szerint, a magasabb biztosítási díjak ellenére a cégek továbbra is igénylik a vállalati egészségbiztosításokat. Bár néhány kisebb vállalkozás már nem tudja biztosítani a munkatársainak ezeket a juttatásokat, a közép- és nagyvállalatok továbbra is kínálnak céges biztosítási csomagokat cafetéria keretében. Ez hosszú távon hozzájárul a dolgozók elégedettségéhez és elköteleződéséhez.

A 2019-es Cafetéria törvény változásai következtében a munkavállalók számára béren kívüli juttatásként nyújtott céges kockázati biztosítások is adókötelessé váltak.

A törvényi módosítások következtében a céges kockázati biztosításokra is adót kell fizetni. Tapasztalataink szerint, bár a magasabb biztosítási díjak ellenére is, a cégek továbbra is keresletet mutatnak a céges egészségbiztosítások iránt. Míg néhány kisebb vállalkozás már nem tudja biztosítani ezeket a juttatásokat, a közép- és nagyvállalatok továbbra is kínálják őket cafetéria keretében. Ez hosszú távon hozzájárul a dolgozók elégedettségéhez és elköteleződéséhez.

A biztosítások adózása kétféleképpen történhet:

Jövedelemként,
Csoportos adózással.
A céges biztosítás adózási módját alapvetően az határozza meg, hogy a biztosításba bevont munkavállalókra pontosan mekkora díj jut.

Jövedelemként kell adózni abban az esetben, ha pontosan meghatározható, hogy az adott munkavállaló számára mekkora többletköltséget jelent a biztosítás. Ilyenkor mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

Csoportos adózást alkalmazhatunk, ha az egyes biztosítottakra jutó biztosítási díjat arányosítással sem lehet pontosan meghatározni. Ez tipikusan olyan esetekben fordul elő, amikor a biztosítási díj nagyobb csoportokra vonatkozik, és az egyéni díjak nem kalkulálhatók könnyen. Ilyen esetekben a csoportos adózás szabályai szerint történik a járulékok megfizetése.

Például, ha egy cég olyan biztosítási konstrukciót választ, amely különböző csomagokat kínál és nagyobb számú biztosítottat fed le – például tíz fő felett –, ahol a díj az átlagéletkor alapján kerül meghatározásra, a biztosítás csoportosan fog adózni. Ilyenkor túl nagy erőforrást igényelne, vagy akár lehetetlen lenne, hogy a biztosítás értékét személyenként megállapítsuk.

Ezzel szemben, egy kisvállalkozás esetében, ahol az egészségbiztosítás egy egyszerű összegbiztosítást tartalmaz és minden alkalmazott számára azonos szintű védelmet nyújt, könnyen meghatározható az egy főre eső biztosítási díj. Ilyenkor a csoportos biztosítás jövedelemként adózik.

Miután áttekintettük a vállalati egészségbiztosítások adózásának legfontosabb tudnivalóit, nézzük meg, milyen költségekkel jár ez a cég számára.

Ha a csoportos egészségbiztosítás jövedelemként adózik, akkor a jelenlegi szabályok szerint a munkaadónak 15,5% szociális hozzájárulást (szocho) és 1,5% szakképzési hozzájárulást (szaho) kell fizetnie. A dolgozóknak ezzel szemben 33,5%-os járulékfizetési kötelezettségük van.

Ez például egy 100 ezer Ft-os biztosítási díj esetén a munkáltatónak 17 ezer Ft plusz költséget jelent, míg a dolgozónak 33 500 Ft további kiadást jelent. Valószínű, hogy a munkaadó átvállalja a dolgozók által fizetendő járulékokat, így a munkabérek emelkedni fognak ennyivel.

Ha az egy főre jutó biztosítási díjat még arányosítással sem tudjuk egyértelműen megállapítani, akkor a kockázati biztosításunk után csoportos adózással, kifizetői adózás keretében kell megfizetni a közterheket.

Ebben az esetben csak a munkáltatónak van adófizetési kötelezettsége, míg a munkavállalóknak nem. Így a vállalati egészségbiztosítás után 15% személyi jövedelemadót (szja) és 15,5% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell megfizetni a biztosítási díj 1,18-szorosa után.

Az előző példánál maradva, egy 100 ezer Ft-os biztosítási díj esetén a vállalkozás számára a teljes adó- és járulékfizetési kötelezettség 35 990 Ft, amit a következőképpen számolunk ki: 100 000 Ft * 1,18 * (0,15 + 0,155).

Bár a kockázati biztosítások csoportos adózási módja látszólag nagyobb terheket róhat a munkáltatókra, a munkavállalók mentesülnek az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Azonban a jövedelemként történő adózás esetén a vezetőség dönthet úgy is, hogy átvállalja a többletköltségeket, és az adott összeggel növeli a munkatársak nettó jövedelmét.

A jogszabályi változások következtében csökkent a cafetériaként adható céges biztosítások száma, ugyanakkor a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások piacát ezek az intézkedések kevésbé érintették.

A munkáltatók, különösen a multinacionális cégek, már korábban is felismerték, hogy a munkavállalók egészségének megőrzése jelentősen hozzájárul a cég sikeréhez. A béren kívüli juttatásként kínált magánorvosi biztosítások ráadásul növelhetik a vállalat munkaerő megtartó képességét, különösen olyan szektorokban, ahol nagy a verseny a szakképzett dolgozókért.

Ugyanakkor egy csoportos egészségbiztosítás, amely a teljes vagy akár csak egy részleges dolgozói állományt védi, jelentős költségnövelő tényező lehet. Éppen ezért fontos, hogy megtaláljuk a cégünk számára legmegfelelőbb konstrukciót a biztosítói piacon.

Érdemes független szakértő véleményét kikérni a csoportos egészségbiztosítás kiválasztása előtt. A biztosítótársaságok eltérő feltételek és költségek mellett kínálják szolgáltatásaikat, így egyes szolgáltatók a magánorvosi, míg mások az összegfinanszírozó biztosítások piacán nyújtanak költséghatékonyabb megoldásokat.

Ha a dolgozók választhatnak a szolgáltatások közül, választásuk nem lesz egységes, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Ha a munkáltató szeretné differenciálni a biztosítást az alkalmazottak között – például az ambiciózusabb vagy tapasztaltabb dolgozók elismerése céljából –, akkor laikusként szinte lehetetlen feladat a biztosítók ajánlatainak bekérése és a legmegfelelőbb, költséghatékony biztosítás kiválasztása.

Ilyen esetben célszerű egy tapasztalt független szakértőt bevonni a döntési folyamatba, aki kapcsolatban áll a biztosítói piac valamennyi szereplőjével. Ő gyorsan bekéri az összes ajánlatot, majd több szempont alapján rendszerezve és áttekinthetővé teszi azokat. Ezáltal leválik a vállunkról a konstrukció kialakításával járó adminisztrációs teher, és biztosítja, hogy a cég számára költséghatékony megoldást találjunk.

Egy független alkusz bevonása nem jelent többletköltséget a cég számára, viszont jelentős idő- és energia-megtakarítást jelenthet. Sőt, gyakran jobb ajánlatokat is kaphatunk, mint ha egyedül próbálnánk végigvinni a folyamatot.