Nyugdíjbiztosítás

A Nyugdíjbiztosítás kapcsán nagyon fontos megemlítenünk, hogy az adott biztosító nem garantál nyereséget és ezt az adott szerződésben is kihangsúlyozza, hogy nem vállalnak erre garanciát. Mit is jelent ez pontosan? Az úgynevezett unit-linked biztosítások kapcsán befektetési alapok között tudunk választani, amelyek lehetőséget teremtenek és biztosítanak a nyereségek eléréséhez. A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások esetében számos portfólió közül választhatunk, így befektetéseinket nemcsak hazai értékpapírokba, hanem külföldi részvény- és vegyes alapokba is elhelyezhetjük. A modern biztosításoknál általában 25-30 különböző befektetési alap közül választhatunk, és ezekből akár többet is kombinálhatunk, hogy egyénre szabott, a saját kockázati elvárásainknak megfelelő portfóliót állítsunk össze. Ez gyakran magasabb hozamot biztosíthat, mint a hagyományos típusú biztosítások. Ha alacsonyabb a kockázattűrő képességünk (például közel a nyugdíjhoz), akár olyan nyugdíjbiztosítást is indíthatunk, amely tisztán állampapírokból áll. Ennek hozamát az állam garantálja, és akár egy kis részvénykitettséggel kiegészítve évi 5-6%-os hozamra számíthatunk. Amennyiben közepes kockázatú portfólióra is nyitottak vagyunk, ahol nagyobb részvényarány van, akár évi 9-12%-os hozamot is elérhetünk. Bár néhány százalék különbség nem tűnik jelentősnek, a kamatos kamat hatása miatt, ha ezt 15-20 vagy több évre vetítjük, a megfelelő nyugdíjbiztosítás kiválasztásával több százezres, sőt akár milliós különbségeket is elérhetünk.

Természetesen lehetőségünk van kiválasztani azokat az eszközalapokat, amelyek várhatóan nyereséget fognak termelni. Ettől függetlenül igénybe veheti tanácsadóink segítségét is, akik segítenek a kiválasztásban.

Bizonyos esetekben a biztosítótársaságok megbízott vagyonkezelőinek rendelkezésére áll eszközalap figyelő rendszere, de vannak olyan helyzetek is, amikor nekünk kell figyelemmel kísérni az adott befektetési alap működését, vagy a tanácsadónk javaslataira támaszkodunk.

Fontos kiemelni, hogy nincs garancia a nyereségre, ezért különösen lényeges a megfelelő eszközalapok kiválasztása és annak figyelése és bizonyos esetekben változtatása.

Igen, mindig van rá lehetőségünk. Akkor is van lehetőségünk, ha a biztosító egy előre összeállított portfólió csomagját választjuk vagy egyenként összeválogatott eszközalapokról.

A bónusz azt jelenti, hogy a biztosítótársaság egy előre meghatározott összeget utal a számlánkra, amivel növeli a megtakarításunk értékét.

Amint a bónuszt jóváírják, az is nyereséget termel a számlánkon.

A bónusz nagysága általában az általunk befizetett összeg első három évének átlagából adódik.

Igen, van lehetőségünk euróban és dollárban is fizetni a megtakarításunkat és arra is van lehetőségünk, hogy forint alapon fizetünk, de külföldi devizában van nyilvántartva.

(néhány biztosítónál elérhető)

Az infláció miatt évről évre minden áru és szolgáltatás ára emelkedik, vagyis a névleges értékük növekszik. Például, korábban egy havi 20 ezer forintos fizetés soknak számított, mivel egy kiló kenyér csak pár forintba került. Ma pár forintért nem sokat kapunk, és a 20 ezer forintos havi fizetésből nehéz megélni. Az infláció nem feltétlenül jó vagy rossz, csak a gazdaság természetes része. Az a fontos, hogy a dolgok reálértéke ne változzon, tehát arányaiban ugyanannyiba kerüljenek most, mint 20 év múlva.

Miért fontos ez a nyugdíjbiztosításunk szempontjából?

Az infláció a nyugdíj-megtakarításunkat is érinti. Ha havonta 20 000 forintot teszünk félre, és ezt 30 évig változatlanul rendszeresen megtakarítjuk, 2035-ben ez a havi 20 000 forint valószínűleg csak 5-10 000 forint értékű lesz mai pénzben. Az inflációval való lépéstartás érdekében érdemes minden évben az inflációhoz igazítva növelni a havi megtakarításunk összegét, amit értékkövetésnek nevezünk. A nyugdíjbiztosítás esetén a havi megtakarítási összeg évente, az inflációval vagy a KSH mutatókkal arányosan emelkedik, anélkül, hogy a szerződést módosítani kellene. A biztosítók gyakran több variációt kínálnak, hogy mennyivel szeretnénk növelni a megtakarítást az adott évben, így ha túl magasnak érezzük az összeget, leállíthatjuk az értékkövetést.

Ez a lehetőség logikus és hasznos, mert érdemes lépést tartani az inflációval. Azonban sok értékesítő elhallgatja ezt az opciót, és rábeszéli az ügyfeleket anélkül, hogy megfelelő tájékoztatást adnának. Így az ügyfelek az első évben szembesülnek a kellemetlen meglepetéssel, amikor az év elején értesítést kapnak a díjemelésről, és azt gondolják, hogy a biztosító át akarja verni őket. Fontos kiemelni, hogy ez az értékkövetés általában opcionális, és a legtöbb nyugdíjbiztosítás esetén nem kötelező élni vele.

A nyugdíjbiztosítás éves befizetéseinek 20%-át adó-visszatérítés formájában kaphatjuk meg állami támogatásként, maximum évi 130.000 forintig. Ez az összeg közvetlenül az egyéni számlánkon kerül jóváírásra, így növelve megtakarításainkat, és mindig az adott évi SZJA befizetéseink után igényelhetjük vissza a következő év elején.

A 130.000 Ft-os limit eléréséhez éves szinten 650.000 Ft befizetésére van szükség, ami havi körülbelül 54.000 Ft-os megtakarítást jelent. Ha valaki ennél többet szeretne megtakarítani, érdemes lehet több különböző típusú nyugdíj-megtakarítást indítania, mivel az állami támogatás mértéke így akár 280.000 Ft-ra is nőhet.

A biztosító társaság a legtöbb esetben olyan módon teszi lehetővé a szüneteltetést, ami nem sérti a nyereségét és a bónusz nagyságát.

Előre bejelentést kell tenni a szüneteltetés időpontjáról és annak időtartalmáról.

A díj szüneteltetés maximális hosszúsága álltában 48 hónap lehet 10 évenként.

itt is nagyon fontos megemlíteni, hogy ez mindig az adott biztosító társaság belső szabályzata teszi lehetővé vagy ennek az ellenkezője.
Ennek lehetőségét kizárólag a harmadik biztosítási évtől lehet megtenni.

Az egyik lehetőség az előbb említett szüneteltetési lehetőség, a másik, hogy a harmadik
megtakarítási évtől van lehetőségünk a szerződésben meghatározott mindenkori minimális
rendszeres díjra csökkenteni a rendszeres díjfizetés nagyságát.

Az ilyen hosszú távú megtakarításoknál lehetőségünk van időnként részlegesen hozzáférni a meglévő összeghez.

Jelen gazdasági helyzetben, ahol bizonyos megtakarításokat több adóval is terhelnek, ha idő előtt hozzáférünk, ezt a lehetőséget csak akkor javasoljuk, ha nincs más megoldás az adott élethelyzetre.

Adóterhek
Ezeket a megtakarításokat is terheli a SZOCHO és a kamatadó.

Mit jelent ez?
A SZOCHO és a kamatadó hatása a megtakarításokra:

A megtakarítások esetében mind a SZOCHO, mind a kamatadó csökkenti a befektetésekből származó nettó hozamot, ha idő előtt hozzáférünk. Ez azt jelenti, hogy a befektetők kevesebb nyereséget realizálnak a megtakarításaikból ezeknek az adóknak köszönhetően.
A kamatadó és a SZOCHO közvetlenül a megtakarítások kamatjövedelmét csökkentik.
Kamatadó és SZOCHO mértéke
Kamatadó: 15%-a a nyereségnek.
SZOCHO: 13%-a a nyereségnek.
Futamidők és adómentesség
Mi az a futamidő, ami után már nem kell kifizetni a SZOCHOT és a kamatadót?
A megtakarításos életbiztosítások az egyik legnépszerűbb megtakarítási formák közé tartoznak, mivel egy meghatározott idő után mentesülhetünk a kamatadó fizetési kötelezettség alól. Nézzük meg, hogyan változott ennek a terméktípusnak az adózása a szociális hozzájárulási adó rendelet hatálybalépését követően.

Az első 6 évben: 15% kamatadó és 13% SZOCHO.
A 6. és 10. év között: 7,5% kamatadó és 6,5% SZOCHO.
év elteltével vagy az után: 0% kamatadó és 0% SZOCHO.

Adómentesség a 10. év után
A 10. év után a megtakarított pénzünk teljesen adómentessé válik.

20%-os adókedvezmény visszfizetése. Ha a lejárat előtt szeretnénk hozzáférni pénzünkhöz nyugdíjbiztosítás esetén, akkor a tőkénk után külön adót nem kell fizetnünk.(SZOCHO+KAMATADÓ 10 év előtt!) Azonban a kapott adó-visszatérítést 20%-kal növelten vissza kell fizetnünk.

Az állam ezzel a plusz adó-visszatérítéssel ösztönzi az embereket arra, hogy valóban nyugdíjcélú megtakarításokat hozzanak létre, és lehetőség szerint ne használják fel megtakarításaikat a lejárat előtt.

Bár a 20% elsőre soknak tűnhet, ha utánaszámolunk, akár pluszban is kijöhetünk (bár nem javasoljuk, hogy kizárólag erre alapozva indítson valaki nyugdíjbiztosítást). A kapott adó-visszatérítés az évek során nekünk kamatozik, így előfordulhat, hogy pár év után a hozamként elért nyereség meghaladja a kifizetendő 20%-os büntetést.

Minden nyugdíjbiztosításhoz tartozik egy kiegészítő, ún. eseti számla, amely egy speciális megtakarítási számla. Ide bármikor utalhatunk nagyobb összegeket (pl. örökség, év végi bónusz), és ezeket ugyanúgy befektethetjük, mint a normál nyugdíj-megtakarításunkat, így extra adókedvezményt is kaphatunk rájuk.

Fontos tudni, hogy az eseti számlán elhelyezett összegek hozzáadódnak a nyugdíj-megtakarításunkhoz, és mivel adó-visszatérítés vonatkozik rájuk, csak nyugdíjcélra használhatjuk fel őket. Ezen felül léteznek olyan nyugdíjbiztosítások, amelyek mellé ún. likvid eseti számla is jár, amely díjmentesen vagy kedvező feltételekkel érhető el.

A likvid eseti számlán szabad felhasználásra gyűjthetünk pénzt, amelyhez egy kb. egyhetes átfutási idővel bármikor hozzáférhetünk. Ez a számla lehetőséget nyújt arra, hogy magasabb hozamokat érjünk el, mint egy banki számlán, miközben megőrizzük a rugalmasságot. Ez gyakorlatilag egy különálló számla, amelyre bármikor befizethetünk nagyobb összegeket, és rövid-középtávú (min. 1-2 év) befektetési célokra használható.

A nyugdíjbiztosítás egy olyan nyugdíj-előtakarékossági számla, ahol a jelenlegi nyugdíjkorhatárt veszik alapul. Ez a korhatár a futamidő alatt nem változhat, még akkor sem, ha közben módosítják. Jelenleg a lejárati idő a 65. életév.

A nyugdíjbiztosítás nem csak akkor nyújt szolgáltatást, amikor valaki eléri a szerződésben meghatározott lejárati időt, hanem más esetekben is. Mivel ez egy biztosítási szerződés, az alábbi eseményekkor is térít:nyugdíjba vonulás, vagy
szerződésben rögzített lejárat , vagy
40%-os rokkantság megállapítása, vagy
biztosított lejárati idő előtti elhalálozása

A Teljes Költség Mutató (TKM) azt az értéket mutatja meg, amely alapján a biztosító a költségeket számolja. Ennek az értéke lehet akár évi 2% vagy 5% is. Minden biztosítótársaság maga dönti el, milyen költségszerkezettel dolgozik. Vannak olyan biztosítók, ahol 1%-ék körüli ez az érték.

A TKM értéke függ a befizetett eseti díj nagyságától, az éves befizetés mértékétől,a bónusz nagyságától, attól, hogy a futamidő alatt szüneteltettük-e a befizetést, illetve történt-e részleges pénzkivonás.

A TKM értéke inkább iránymutató, mivel évről évre változhat attól függően, hogyan kezeljük a megtakarításunkat