Vállalati kulcsember biztosítás

Amennyiben a biztosítási szerződésben a cég a szerződő és a kedvezményezett, a biztosítási díj költségként könyvelhető el.

A szerződő félként te határozod meg, hány évre kötsz kockázati életbiztosítást, bár a biztosító előírhat egy minimális időtartamot. Különleges esetben a biztosítás egész életedre is szólhat, ezt nevezzük whole-life életbiztosításnak.

Ebben a konstrukcióban, ahol a cég a szerződő és a kedvezményezett, a biztosított személy mindenképpen egy magánszemély lesz.

A biztosított életkora: Általánosságban elmondható, hogy fiatalabb korban az életbiztosítás díja alacsonyabb, mivel fiatalabb személyek általában jobb egészségi állapotban vannak, így kisebb kockázatot jelentenek a biztosító számára.

A biztosítási módozat: Az, hogy milyen típusú kockázati eseményre szeretnénk szerződést kötni, szintén befolyásolja a díjat. Kiegészítő elemek, mint például a rokkantsági biztosítás, további költségeket jelenthetnek.

A díjfizetés időtartama: A biztosítási díjakat jelentősen befolyásolja az időtartam, amelyre a biztosítást megkötjük. Rövidebb időszakra szóló biztosítások általában olcsóbbak, mivel a biztosító rövidebb ideig vállal kockázatot.

A biztosítási összeg: Minél magasabb a biztosítási összeg, annál drágább a díj, mivel a biztosító nagyobb kockázatot vállal.

A díjkalkuláció során több tényezőt is figyelembe vesznek, hogy pontosan meghatározzák az életbiztosítás díját. Ezen tényezők közé tartozik:

Az egészségi állapot: A biztosított krónikus betegségei, ha vannak, befolyásolhatják a kockázati besorolást és a díjat.
Sporttevékenység: A rendszeres, esetleg versenyszerű sportolás, bár hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez, növelheti a balesetek kockázatát.
Káros szokások: Dohányzás vagy egyéb egészségtelen szokások szintén növelhetik a biztosítás költségeit.
Foglalkozás: Kockázatos munkakörök jelentős mértékben befolyásolhatják a biztosítási események valószínűségét.
Ezek alapján határozzák meg a biztosítás futamideje alatt fizetendő díjat. Ha a biztosítás fix díjas, ez egyértelmű; változó díjas konstrukció esetén érdemes kiszámolni a tartam alatti átlagdíjat, mivel sok esetben csak az első éves díjat tüntetik fel.

Általánosan elmondható, hogy a biztosítási összeg növekedésével a díj is emelkedik. A díjat havi, negyedéves, féléves vagy éves bontásban lehet fizetni a biztosítási időtartam végéig.

Szakértőink azt javasolják, hogy ne kössünk túl rövid időtartamú életbiztosítást, mivel az idő előrehaladtával és esetleges egészségi állapotváltozások következtében a biztosítási feltételek romolhatnak, és új biztosítás kötése drágább lehet, vagy akár lehetetlen is. Ezért célszerű hosszabb távú kockázati életbiztosítást kötni, mivel a biztosító nem mondhatja fel a szerződést, így hosszú távú védelmet biztosít a rögzített események ellen.

Például, egy 35 éves, egészséges, nemdohányzó férfi havi 8900 forintért köthet 30 millió forintos biztosítást. Ezzel szemben egy hasonló korú, rendszeresen dohányzó és kockázatos munkát végző férfi havi 15 100 forintos díjat fizethet ugyanakkora biztosítási összegért. Az eltérő díjak a biztosító által vállalt eltérő kockázatot tükrözik.

Ahogy korábban említettük, kockázati életbiztosítások esetén kifizetés csak akkor történik, ha a biztosított a szerződés időtartama alatt elhunyt, vagy – ha kiegészítő biztosítások is szerepelnek a szerződésben – baleset vagy súlyos betegség következtében szenvedett.

A biztosítási szerződésben azonban számos olyan feltétel is szerepelhet, amelyek esetén a biztosító nem teljesít kifizetést, legyen szó balesetről, betegségről vagy halálesetről. Ezek a kizáró tényezők intézményenként változhatnak, ezért az alábbiakban néhány jellemző előírást gyűjtöttünk össze a teljesség igénye nélkül.

A biztosító nem teljesíti a kifizetést, ha a biztosított:

öngyilkosságot követ el, vagy annak kísérlete során sérül,
a szerződéskötéskor már meglévő, de eltitkolt betegség következtében huny el,
bűncselekmény elkövetése közben hal meg vagy sérül,
kábítószer, egyéb tudatmódosító szerek vagy rendszeres alkoholfogyasztás miatt szenved el sérülést vagy hal meg,
gépjárművezetési szabályokat többszörösen megszegve szenved el balesetet,
extrém sporttevékenység következtében sérül meg vagy huny el,
munkavédelmi előírások megszegése miatt szenved el sérülést,
a kedvezményezett késlekedik a káreset bejelentésével, ami miatt a kivizsgálás meghiúsul.
Fontos, hogy alaposan átnézzük a biztosítási szerződést, és figyelembe vegyük a kizáró tényezőket és előírásokat. Ez segít elkerülni a meglepetéseket a felépülés során vagy a gyászoló hozzátartozók számára, ha a biztosítási összeg kifizetése miatt problémák merülnének fel a feltételek megszegése miatt.

A biztosítótársaságok világszerte szigorú szabályozásoknak kell megfeleljenek, hogy végezhetnek szolgáltatási tevékenységet. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos hatósági felügyelete biztosítja a jogszabályi előírások maradéktalan betartását.

A biztosítók a befizetett biztosítási díjakból díjtartalékot képeznek, amely fedezetet nyújt arra az esetre, ha a biztosítónak ki kell fizetnie a szerződésben meghatározott biztosítási összeget.

A díjtöbblet és díjelégtelenség fogalmainak ismerete segít megérteni a rendszer működését.

A biztosítás időtartama alatt az ügyfél öregedésével nő a káresemény bekövetkezésének kockázata. A biztosító azonban – állandó díjas konstrukció esetén – évente ugyanazt az összeget szedi be az ügyféltől. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás futamideje elején a befizetett díjak meghaladják a vállalt szolgáltatások összegét, tehát díjtöbblet keletkezik. Más szóval, a biztosítás időtartama kezdetén több pénz kerül a díjtartalékba, mint amennyire az aktuálisan szükség lenne.

Az idő előrehaladtával azonban a díjtöbblet csökkenhet, és közelíthet a díjelégtelenséghez, amikor a befizetett díjak már nem nyújtanak elegendő fedezetet a biztosítási kötelezettségek teljesítésére. Ezt a jelenséget díjelégtelenségnek nevezzük.

A biztosítók a futamidő elején keletkezett díjtöbbletből tartalékot képeznek, amelyet később a díjelégtelenség fedezésére használnak fel.

Ritka esetekben előfordulhat, hogy a biztosító önerőből nem tudná teljesíteni a kártérítési kötelezettségeit, például pénzügyi nehézségek vagy természeti katasztrófák esetén, amikor tömeges kártérítési igények merülnek fel.

Szerencsére ilyen helyzetekben sem kell attól tartanunk, hogy kifizetés nélkül maradunk. A biztosítók ugyanis viszontbiztosítókkal dolgoznak együtt, akik előre meghatározott keretek között biztosítják a kifizetéseket, még akkor is, ha a biztosító pénzügyi problémákkal küzd. A viszontbiztosítás intézménye garantálja, hogy ha a biztosító, ahol a szerződést megkötöttük, fizetési nehézségekbe ütközik, akkor is megkapjuk a kártérítést.

Ha nem vagy elégedett az alapbiztosítás által nyújtott fedezet mértékével vagy terjedelmével, kiegészítő biztosításokkal (például betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, személybiztosítás,kórházi napi térítés, műtéti térítés stb.) további kockázati területekre is biztosíthatod magad. A kiegészítő biztosításokból származó kifizetéseket kiegészítő fedezetnek nevezik.

Minden biztosító saját belátása szerint dönti el, hogy bilyen betegségekre nyújt biztosítási fedezetet. 1. Alzheimer kór
2. Aorta műtét
3. Aplasztikus vérszegénység
4. Jóindulatú agydaganat
5. Vakság
6. Agyműtét
7. Rák
8. Kóma
9. Koszorúér bypass műtét
10. Crohn-betegség
11. Süketség
12. Szívsebészeti műtét
13. HIV-fertőzés a vérátömlesztés miatt
14. Veseelégtelenség
15. Májelégtelenség
16. A végtagok elvesztése
17. A beszéd elvesztése
18. Jelentős (harmadfokú) égési sérülések

19. Szervátültetés (szív, tüdő, máj, vese
vagy hasnyálmirigy)
20. Motoneuron betegség
21. Szklerózis multiplex
22. Szívinfarktus
23. Parkinson kór
24. Stroke
25. Fekélyes vastagbélgyulladás
26. Tüdőelégtelenség
27. Creutzfeldt-Jakob-kór
28. Bénulás
29. Súlyos fejsérülés
30. Agyvelőgyulladás (maradandó)
31. HIV/AIDS tűszúrástól
32. Preinvazív rák, valamint a korai
stádiumú prosztata- és
pajzsmirigyrák
33. Cardiomyopathia
34. Izomdystrophia
35. Gyermekbénulás
50 kritikus betegség felnőtt biztosított esetén

36. Reumás izületi gyulladás
37. Koronária angioplasztika
38. Bakteriális agyhártyagyulladás
maradandó károsodással
39. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás
40. Szisztémás lupus erythematosus
41. Demencia 65 éves kor előtt
42. Kórházi kezelést igénylő tetanusz
43. Szisztémás szklerózis
44. Progresszív szupranukleáris parézis a
65. életév betöltése előtt
45. Primer pulmonális hipertónia
46. Fertőző endokarditisz
47. Pszichózis és bipoláris affektív zavar
48. Kórházi kezelést igénylő veszettség
49. Gerincvelői arteriovenosus malformáció
50. Pneumonektómia

A betegségbiztosítás általában számos esetet kizár a fedezetből. Ezek a kizárások biztosítónként eltérőek lehetnek, de az alábbiakban felsorolom a leggyakoribb kizárásokat:

Általános Kizárások
Már fennálló állapotok:

A biztosítás megkötése előtt diagnosztizált betegségek vagy állapotok.
Öngyilkosság vagy önkárosítás:

Szándékos önkárosítás, öngyilkosság vagy annak kísérlete.
Jogellenes tevékenységek:

Bűncselekmény elkövetése közben bekövetkező betegségek vagy sérülések.
Kábítószer és alkohol:

Alkohol, kábítószer vagy gyógyszer hatása alatt bekövetkező betegségek vagy sérülések.
Sportrendezvények és extrém sportok:

Versenyszerűen űzött sportok, illetve veszélyes sporttevékenységek (pl. bungee jumping, sziklamászás).
Háború és katonai tevékenységek:

Háború, lázadás, polgárháború vagy katonai tevékenység során bekövetkező betegségek vagy sérülések.
Specifikus Orvosi Kizárások
Kozmetikai és plasztikai műtétek:

Nem orvosi okból végzett kozmetikai műtétek.
Kísérleti kezelések:

Kísérleti vagy nem elismert orvosi kezelések.
Krónikus betegségek kezelése:

Olyan krónikus betegségek, amelyek a biztosítás megkötése előtt már fennálltak és dokumentáltak voltak.
Szűrővizsgálatok és megelőző kezelések:

Olyan orvosi vizsgálatok és kezelések, amelyek célja nem a konkrét betegség kezelése, hanem annak megelőzése vagy korai felismerése.
Egyéb Kizárások
Természetes öregedési folyamatok:

Természetes öregedéssel kapcsolatos problémák és betegségek.
Mentális és pszichiátriai betegségek:

Pszichiátriai vagy mentális zavarok, amelyek nem kapcsolódnak konkrét fizikai betegséghez.
Terhesség és szülés komplikációi:

Terhességgel és szüléssel kapcsolatos szokásos komplikációk (kivéve, ha a biztosítás kifejezetten kiterjed ezekre).
Példa a Kizárásokra
Kábítószer és Alkohol: Ha a biztosított kábítószer vagy alkohol hatása alatt állt a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a biztosító nem fizet.
Versenysportok: Ha a biztosított sziklamászáson vesz részt és megsérül, a biztosító nem fizet.
Háborús Cselekmények: Ha a biztosított háborús övezetben tartózkodik és betegséget kap, a biztosító nem fizet.
Összegzés
A betegségbiztosítás nem fizet olyan esetekben, amelyek már fennálltak a biztosítás megkötése előtt, szándékos önkárosítás, jogellenes tevékenységek, kábítószer- és alkoholfogyasztás, versenyszerű sportok, háborús tevékenységek, kozmetikai műtétek, kísérleti kezelések, krónikus betegségek, szűrővizsgálatok, természetes öregedés, mentális betegségek, és terhesség és szülés szokásos komplikációi esetén. Mindig olvasd el alaposan a biztosítási szerződést és az általános szerződési feltételeket, hogy pontosan tudd, mire terjed ki a biztosításod, és mire nem.

Az adott éves bevételünktől tehetjük függővé, hogy mekkora térítési összeget szeretnénk. Ebben a biztosítási részben a legtöbb biztosító nem add arra lehetőséget, hogy meghatározza a biztosítási összeg nagyságot, így ezt nekünk kell megtenni.

Ebben a témakörben is nagyon fontos, hogy a tanácsadónk segítse a döntés helyzetünket és javasoljon biztosítási összeg nagyságokat.